Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1746-1748 nak csaknem az egész nyugati részét az alapoktól - egy borkamrával együtt - újjáépítették.156 Mindez ezernyolcszáz forintba került. Az 1746. évben Bradiói Fülöp atya lett a filozófia előadója. Nyolc papnövendéke volt, kétszer rendezett nyilvános vitájával eredményesen zárta tanfolyamát.157 Az 1746. évben gróf Csáki Miklós158 lett a kalocsai érsek, aki érkezése után azonnal visszavette a konventtől és a testvérektől a csávolyi159 és a szentiváni160 lelkészséget minden ellenszolgáltatás nélkül, sőt mindezt azzal a fenyegetéssel is tetézte, hogy érseksége területén a konventünkhöz tartozó összes lelkészséget saját rendezése alá vonja.161 Az 1748. év Az Eszéken tartott tartományi káptalanon ennek a rendháznak a házfőnökévé választották nagyontisztelendő Lukich János kitüntetett előadó atyát, aki három évig volt hivatalában, egészen a Radnán, 1751. május 20. napján tartott káptalanig.162 Az ő első évében Bács területét a sáskáknak csaknem végtelen tömege fenyegette, amit - mikor Baja felett ismételten átrepültek - rémülettel telve néztünk, ahogy az egész égboltot teljesen elsötétítették; nagy siránkozás támadt minden jótét lélekben a gabona pusztulása miatti félelemtől, amit azonban az irgalmas Isten elhárított, és bőséges ter156 Azonos az utcafrontra néző, a templom tornyával egy síkban lévő fallal. 157 Az 1515-ös budai gyűlésen elhatározták, hogy a tehetséges növendékeket ki kell válogatni, és az esztergomi vagy budai iskolába küldeni, ahol három előadó (lector) oktatta őket. Batthyány, Ignatius, 1785— 1827. III. 667-669. - Később az egyes rendházak maguk gondoskodtak a szerzetesek utánpótlásáról. II. József gyökeresen átalakította a papnevelés rendszerét. Cherrier Miklós, 1844. 415.; Lonovics József, 1851. 16-17.; Mihályfi Ákos, 1896. I. 270.; Villányi Győző, 1938. 6-8.; Szilas László, 1982. 104-105., Raber, Ludwig, 1983. 66-68. 158 Csáky Miklós csak rövid ideig (1747-1751) volt kalocsai érsek, mert 1751-ben esztergomi érsekké nevezték ki. Katona, Stephanus, 1800. II. 272-273. Závodszky Levente, 1907/b.; Winkler Pál, 1926. 30-31.; A kalocsai főegyházmegye 1975. 26. p.; A Kalocsa-Kecskeméti 1996. 14. - Az ő idejében indul meg erőteljesebben a svábok betelepítése a török pusztítása következtében jórészt lakatlanná vált Bácskába. Hat plébániát (Nagybaracska, Csávoly, Apatin, Futak, Katymár, Topolya) alapított. Iratait az Országos Levéltárban őrzik. Részletes ismertetése: Maksay Ferenc, 1964. - Iskolaalapításairól Tímár Kálmán: A kalocsai egyházmegye iskolái és tanítói. KN 1942. 04.11.2. p., 04. 18. 2. p., 09. 09. 2. p. 159 A csávolyi plébániát 1748-ban alapították. Schematismus Colocensis, 1942. 94. - Keresztelési anyakönyvei 1748-tól, házassági és halotti anyakönyvei 1749-től vannak meg. Előtte a bajai ferencesek látták el a hívek lelki gondozását. A bajai rendház anyakönyvei 1730-1748-ig tartalmaznak csávolyi bejegyzéseket, melyekben 41 páter szerepel. Némelyik évekig kijárt temetni. A kereszteléseket nyilván Baján végezték. A névsorból egyértelműen kiderül, hogy bunyevác származású atyát küldtek ki a faluba. - Az adatok kigyűjtését Jávor Ferenc plébános úrnak itt is megköszönjük. 160 A szentiváni (ma: Felsőszentiván) plébániát csak 1783-ban sikerült önállóvá tenni. Addig a csávolyinak volt filiáléja. Schematismus Colocensis, 1942. 95. Csáky érseknek tehát nem sikerült maradéktalanul megvalósítania tervét. 161 Csáky Miklós fokozatosan vette el a környező plébániákat a ferencesektől, és közvetlen fennhatósága alá tartozó világi papokra bízta azokat. Lányi Károly, 1844. III. 150. 162 A keltezés (1751. május 20.) is azt bizonyítja, hogy ezeket az oldalakat évekkel később jegyezték be a Háztörténetbe, valószínűleg 1751 nyarán. 32
