Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
Bevezetés
szolgáló, a Balkánon toborzott katonák, akik zsoldot kaptak.21 22 Csupán parancsnokuk és esetleg ennek helyettese volt török, a többiek javarészt délszlávok. A szerbek felköltözése folyamatos. Egy 1572-ből származó összeírás már hét - tőlünk jóval északabbra fekvő - helységet említ, melyben akkor szerbek laktak.23 Voltak azonban magyar falvak is. A szomszédos Monostor (Bátmonostor) lakóinak névsorát egy 1578-as defterből ismerjük.24 Egytől-egyig magyarok. Talán a kis számban megmaradt lakosság költözött együvé Monostoron? Az 1570-ben Baján összeírt 34 keresztény délszláv - kevés volt ilyen - egyenként 5 magyar aranyforintot és 56 magyar ezüstdénárt fizetett. Alig néhány év múlva 1578- ban viszont már csak 18 keresztény háztartás (a csökkenés 45%) adózott - a török adóprés következtében - 11 magyar aranyforintot és 84 ezüstdénárt.25 Czernin Hermann gróf Törökországba küldött császári követ útját titkára, Wenner Ádám írta le.26 Amikor 1616-ban lefelé hajóztak a Dunán, Baját is érintették. Wenner szerint akkor nyomorult falu volt, melyet palánksánc vett körül.27 Néhány évvel később, 1626-ban (Bethlen Gábor erdélyi fejedelem értesülése szerint) 300 török lovas és 300 gyalogos állomásozott itt.28 Baja tehát a kisebb palánkok közé tartozott, s katonái zömében martalócok voltak. A valódi török katonák száma ennél jóval kevesebb. Ez kitűnik a szegedi szandzsákhoz tartozó várak 1628-29. évi zsoldjegyzékéből, amelyből arról értesülünk, hogy Baján 3 dzsámi szolgát (templomi alkalmazott), 25 müsztafizt (várvédő janicsár), 30 ulufedzsit (lovas) és 8 topcsit (tüzér) írtak össze.29 A török uralom alá került magyarországi területeken a hagyományos egyházi szervezet csakhamar megszűnt.30 A papok az első évtizedekben jórészt még a helyükön ma21 Kemény Simon, 1931. 30.; Szántó Imre, 1980. 52-53. 22 Zontar, Josip, 1972.; Zirojevié, Olga, 1974. 158-176.; Vass Előd, 1983.; Vass Előd, 1989. 168-170. 23 Jemey János, 1851. I. 275. A végvári katonák „Rácországnak” nevezték a Bácskát. Szakály Ferenc, 1981.25. 24 Halasi-Kun Tibor, 1964. 51. Bár ez a feldolgozás csak szemelvényeket közöl a területünkre nézve igen fontos defterből, annyi mégis megállapítható, hogy a lakosság zöme görögkeleti délszláv. - A magyar hódoltság egész területe az ipeki (ma Pec) szerb patriarchátushoz tartozott. 1594-ben azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Ez év augusztusában Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem titkos előkészítés után szembefordult III. Murad szultánnal, és Habsburg Rudolf királlyal szövetkezett. Közben Vitéz Mihály havasalföldi fejedelemmel és a szerb egyház vezetőivel is egyezséget kötött. A janovai (Borosjenő, ma Ineu) szerb püspök tudtával a Nagybecskerek környéki délszlávokat Tudor vladika (püspök) sereggé szervezte, s amikor Báthory erdélyi serege sorra elfoglalta Lippát, Aradot, Csanádot Tudor csapata meglepetésszerűen lerohanta a törököket, s több kisebb palánk elfoglalása után megostromolta Nagybecskereket. Nándorfehérvár 1521. évi eleste óta ez volt az első szerb-török fegyveres összetűzés. A temesvári pasa hamarosan leverte a felkelést. E harcok után a törökök az ipeki szerb patriarchátus alá tartozó magyarországi szerb egyházakat egyre inkább üldözték. Urosevics Daniló, 1969. 35.; Dudás Gyula, 1896/c. 80-81.; Vass Előd, 1989. 180. 25 Az 1570-es defter szerint Baja környékén négy településben (Bátmonostor, Szeremle, Csanád, Ságod) maradt meg a színtiszta magyar lakosság. Valamennyi a Duna közvetlen közelében fekszik. Vass Előd, 1989. 172-173., 177. Ez tovább erősíti azt a feltevést, hogy a maradék magyar lakosság a Duna ártéri mocsaraktól védett, gyakorlatilag megközelíthetetlen falvakba húzódott vissza. 26 Wenner, Adam, 1622. 27 Matkovié, Petar, 1897. 28 Szilády Áron - Szilágyi Sándor, 1868-1869.1. 475. 29 Velics Antal - Kämmerer Ernő, 1886-1890.1. 432.; Rapcsányi Jakab, 1934. 31.; Bácskai János György, 1943. 26. 30 Juhász, Koloman, 1960. 61-69. 8
