Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
Függelék
Fogalmak magyarázata tét hordozó Jézus útját Jeruzsálemben, ájtatos imába merülve, végig járták, némely helyen megálltak (stáció) és Krisztus szenvedésének egyes jelenetein elmélkedtek. A keresztúti ájtatosságot különösen a ferencesek terjesztették, főleg mióta rájuk bízta a Szentszék a Palesztinái szenthelyek gondozását (1342). XI. Ince látta el búcsúkkal (1686) a ferences templomokban felállított keresztutakat. A 14 állomás képei azt jelenítik meg, miképpen vitte az Üdvözítő Pilátus házától a Golgota-hegyéig a keresztjét a vállán. A kálvária felállításához többnyire valamely magaslatot választanak. A domb lábánál helyezik el az első állomást, ettől egyenletes távolságban emelkedésszerűen következnek a többi állomások. KISEBB REND Felszentelés az a szent szertartás (kézfeltétel, ima), mely az egyházi rend bizonyos fokát ruházza a felszenteltre a szent ténykedések végzése céljából. Összesen 8 rend volt: püspöki, áldozópapi (presbiter), szerpap (diaconus), alszerpap (subdiaconus), gyertyavivő (acalythus), ördögűző (exorcista), felolvasó (lector), ajtónálló (ostiarius). A négy elsőt hívják nagyobb rendnek, az alsóbb négy rend a kisebb rend. KISEBB TESTVÉREK A ferencesek egyik elnevezése: Ordo Fratrum Minorum. KOLÁRIS MISE Koláris mise (cantus choralis), szószerint Gergely-féle karének (Nagy Szent Gergelyről elnevezve), a katolikus liturgia sajátos énekeinek összessége. Mindig egyszólamú. Minden földitől való, szinte anyagtalanul szárnyaló elvonatkozás jellemzi. Főleg a kolostorokban gyakorolták. Gregorián kolárisnak is nevezik. KORDÁSOK Szent Ferenc tanítását, példáját követő világiak társasága. MATUTINUM A zsolozsma első (reggeli) része. Ez egyúttal a leghosszabb is. A bevezető 94. zsoltár és egy az aznapi ünneppel kapcsolatos himnusz után három (ritkán egy) nocturnus („éjjeli szakasz”) következik, mindegyik 3 zsoltárból és ugyanannyi olvasmányból áll. MENNYBEMENETEL Mennybemenetel (ascensio). Krisztus a feltámadás utáni 40-dik napon tanítványai szeme láttára felemelkedett a levegőbe és felment a mennyekbe (Lukács, 24., 51.). Azonos az Úrnak mennybemenetelével. MONOFIZ1TIZMUS Krisztusiam eretnekség, mely szerint Krisztusban nem két (isteni és emberi), hanem csak egy természet van. A HT írója euthychiánusoknak is nevezi követőit. Az V. században keletkezett tévtant csak nagy nehezen tudta visszaszorítani a római katolikus egyház. A XVIII. században legtöbben unióra léptek Rómával. 484
