Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1822 az olajfaágak szentelését a szokásos körmenettel;1166 a Passiót az emelvényen bunyevác nyelven énekelték, míg néhány bunyevác énekes a kóruson válaszolt. Délután a német beszéd szünetelt. Csaknem egész nap esett. 2. Április hű maradt önmagához,1167 egész nap változékony volt: hol havazott, hol esett, vagy sütött a nap, vagy fújt a szél, egyszóval: egy nap alatt az év mind a négy évszakát megtapasztaltuk. 3. Miután 3/4 4-től 4 óráig halkan elmondtuk a záró imát, elvégeztük az előrevett hajnali imádságot a szenvedésről, mindhárom imaórát énekelve. 4. Megjegyzendő, hogy húsvét hétfőig minden szent ténykedést a tisztelendő házfőnök atya végzett. Ma 10 órakor kezdődött a szent szertartás, amely alatt mindegyik atya és testvér szent áldozáshoz járult. 5. A szent szertartás 9 órakor kezdődött; az igentisztelendő bunyevác hitszónok atya bunyevác beszédet mondott, majd a Passiót énekelték ugyanúgy, mint virágvasárnap; a kereszt imádása után következett a csonkamise,1168 az Oltáriszentség elhelyezése a Szent Sírnál. Tegnap és ma a szokott ünnepélyességgel végeztük a sötétség hajnali imáját. 6. Nagyszombaton 8 órakor kezdődött a szertartás, de jobb lett volna 9 órakor kezdeni; legfőképpen azért, mert nálunk előbb szólaltak meg a harangok, mint a plébániai templomban. Az egész héten esett, ezért a plébániai feltámadási körmenetet nem lehetett megtartani a nagy körúton a konvent mellett. A feltámadási ünnepség így zajlott le: A plébánián 5 órakor a nagy haranggal az első jelet adták, a másodikat fél 6-kor, a harmadikat 6 órakor; a konventuális templom tornyában akkor harangoztak először, amikor ott másodszor harangoztak. Amikor a plébánián harmadszor harangoztak, nálunk akkor volt a második, amikor ott befejezték a szertartást, nálunk akkor harangoztak össze. Mivel 6 órakor vacsoráztunk, beharangozáskor felkeltünk az asztaltól, az összes szolgálatot tevő felöltözött, és a Szent Sírhoz vonult; innen a Legszentebb Oltáriszentséget minden körmenet nélkül a nagy oltárra helyeztük a szokásos szertartásokkal. Hatalmas tömeg volt jelen, egyébként ezekben a napokban tele volt a templom. 7. Húsvét ünnepe. Főtisztelendő Raditsevich Mátyás apát úr első infulás miséjét mutatta be. Ezért, hogy a plébániai templomban megfelelő segédlet legyen, nálunk 9 órakor volt az énekes mise, amely után az összes tanuló, a tisztelendő házfőnök atya, Tádé előadó atya és igentisztelendő Jenő atya, a II. humanitás tanára a plébániai templomba mentek segédkezni. Az első a pásztorbotot, a második a süveget, a harmadik a térdkendőt vitte; könyvtartó volt tisztelendő Paulik Ignác bajai káplán úr, szertartásvezető tisztelendő Bartok Mátyás bajai bunyevác káplán úr.1169 Segédkeztek: nagyontisztelendő Girk György úr, a kalocsai papnevelde tanára,1170 és tisztelendő Markovich Antal bajai 1166 Barkaszentelés (pálmaszentelés) a virágvasárnap jellegzetes szertartása. Lásd a Fogalmak magyarázatánál a kötet végén. 1167 Nyilván a „bolondos” április járt a feljegyző eszében. 1168 A nagypénteki szertartást nevezik csonkamisének. Lásd a Fogalmak magyarázatánál a kötet végén. 1169 Paulik Ignác 1818-tól, Bartók Mátyás 1816-tól volt Baja-belvárosi káplán. Az utóbbi 1828-ban Baja plébánosa lett. Kőhegyi Mihály, 1996. 1170 Girk György egy bajai halászmester fia volt. Később pécsi püspök lett. Brüsztle Josephus, 1874— 1880.1. 523-530. A két Girch testvér (?) egymás közelében lakott. Conscriptio, 1455., 1459. hrsz. 323
