Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1778 mozdítani nehézségeink nagyobb részének elegyengetésével (hazánk nyugalmának ez az alapja), akkor nem halasztotta volna el az ország következő Diétáját, és nem akadályozta volna meg a lezajlott soproni diéta közzétételét.498 Ellenségünk tehát nem akarja, hogy a fentebb elmondottak eredményre vezessenek; mert amikor velem egyetértésben - erőfeszítéseim szerint - az ottomán Portánál az ügynek szabad folyást kellett volna engedni, tudtomon kívül titokban követséget küldve Törökországba, minden erőfeszítése arra irányult, hogy a hatalmas török népet pénzzel és a legnagyobb ajándékokkal (bennünket útvesztőbe kívánt sodorni) a mi megtartásunktól és támogatásunktól eltántorítsa, hogy t.i. ezáltal magának békét biztosítva nemzetünket szabadságától megfossza. Ezek ismeretében honszeretetemnél és tisztemnél fogva tapasztalnom kellett, hogy - látva minden reménytől megfosztott, eget-fóldet betöltő keserűségét - nemzetem a legmélyebb kétségbeesésbe merül. Ezért méltányos volt a törökök segítségével fegyvert ragadni,499 kétely nélkül remélve, hogy ezáltal bármely út közelebbi sikert és jobb sorsot eredményez, példát véve más népek gyakorlatából, akik hasonló esetekben kívülállókhoz menekülve sikeresen érték el céljukat stb. Mivel pedig a hatalmas budai Vezír már megindult segélycsapatai órákon belül hozzám csatlakoznak,500 az előzőleg kiadott segélykérő leveleimben világosan előtártam, hogy a megfontoltan hozzám csatlakozók minden kártól és akadálytól mentesek lesznek. Ezzel szemben a nyíltan ellenséges szándékúaknak tudomásul kell venni, hogy mind személyükkel, mind javaikkal felelni fognak. A hatalmas budai Vezír különleges parancsára, valamint keresztényi kötelességből ezennel tudomásukra hozom és Uraságotokat komolyan figyelmeztetem (a semlegesség ideje elmúlt), hogy az összes karok és rendek hazájukért és a szabadságért bandériumaikkal, fő- és vagyonvesztés terhe alatt, bárhol legyünk is a vármegyékben, táboromba gyűljenek. A szerencsétlen népet pedig minden vármegyében a megerősített városokba vagy kastélyokba gyűjtsék össze azért, hogy én idejekorán értesítsem a török nép őrcsapatait, s általuk ily módon is megfelelőképpen gondoskodhassam biztonságukról. Egyébként azokkal szemben, akik a fölkelésben nem vesznek részt, mint ellenséggel járok el, és gondoskodom arról, hogy mások okulására javaikat fölégessék, sőt őket utódaikkal együtt az országból kiűzzék. Ezenfelül, ha a hatalmas török nép ezek birtokait elpusztítja, és még serdületlen gyermekeiket is kegyetlenül kardélre hányja, én Isten és a világ előtt igazolt vagyok. 498 Az 1681 -es soproni országgyűlésen a király megerősítette a vallás szabad gyakorlását biztosító 1608. évi törvényt, melynek alapján az elűzött prédikátorok és tanítók hazajöhettek. Az elvett protestáns templomokért kárpótlásul újak építésére jelölt ki helyet. Kolozsvári Sándor - Óvári Kelemen, 1897-1899. 285-287.; Zsilinszky Mihály, 1883.; Németh Sámuel, 1914.; Németh Sámuel, 1943. 499 Ibrahim budai pasa 1682 szeptemberében szultáni atnaméval (szerződéslevél) Magyarország királyává tette Thököly Imrét, és átadta a IV. Mehemedtől küldött uralkodói jelvényeket. Thököly ezt nem fogadta el, csak Felső-Magyarország fejedelmének nevezte magát. Máig legjobb életrajza Angyal Dávid, 1883.; Angyal Dávid, 1907. - A katolikus közhangulatra tanulságos Friedrich Endre, 1934. - A török kapcsolat hullámzására Thaly Kálmán, 1872.; Dávid Manó, 1906.; Kanyaró Ferenc, 1907.;Angyal Dávid, 1908. 500 Thököly 1682 áprilisában látogatta meg Budán Ibrahim pasát, akit a szultán a hadjárat vezérévé nevezett ki. Szeptember 10-én, kéthetes ostrom után, Fülek vára megadta magát Thökölynek. Az ostromot kezdeményező Ibrahim pasa az elfoglalt várban adta át szeptember 16-án Thökölynek a szultáni atnamét, amellyel Magyarország uralkodójává nevezi ki. - Thaly Kálmán, 1873. Fülek ostromáról Révész Kálmán, 1904. - A vár feltárásáról Kalmár János, 1959. 110
