Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Kliegl József feltaláló
alatt, rézsútos pályán is minden ponton meg tudott állni. A mozdony csak tervrajzokban volt meg. Amikor a semmeringi hegyi pályát építették, szabadalmaztatni akarta tervét Ausztriában, de a bécsi találmányi hivatalban ellopták, mások illetéktelenül felhasználták. így a semmeringi hegyi pályán az ő elképzelése szerint épített mozdonyok jártak. Vasúti találmányairól Petőfi Sándor is írt naplójában 1848. április 12- én: „Klieglnek, a nagy gépésznek új találmánya van. Egy végtelenül tökéletesített vaspálya, melyen hegynek és völgynek utazhatni, kanyarodhatni jobbra balra, s elkészítése csak felényibe kerülne, mint a mostani vaspályáké, s így az utazási költség is a mostaninak csak fele lenne!... Milyen nyereség!” Leírta, hogy a feltaláló kínálta találmányát gróf Széchenyi István közlekedésügyi miniszternek is, aki sajnos nem nézte meg, másokhoz küldte. Petőfi az elutasítás miatt kárhoztatta Széchenyit, de azt írta, hogy valójában nem is ő a hibás, hanem Kliegl, mert Magyarországot választotta születési helyéül. Vasútjáról, melyet főleg a fővárosnak szánt, 1848-ban külön munkában is megemlékezett, leírta lényegét, annak kálváriáját: „Figyelmeztetés az új egysínrendű vaspályára, amely a mostani költségek felével építtethetik, de mellyen hegyen, völgyön és legkisebb kanyarulatokban láthatni, párhuzamba véve a mostani rendszerrel. Kiadja Kliegl József, annak feltalálója.” Modellje, mint későbbi kutatásokból kiderült, József nádor gyermekeinek játéka lett. Tervezett egy ún. sínlerakó mozdonyt, amely magával vitte a síneket. Minden valószínűség szerint ez volt a későbbi hernyótalpas jármű őse. Bővebb adatok e találmányról nem maradtak fenn. A szabadságharc ügyét támogatva szórólöveg elnevezésű találmányát a nagyváradi fegyvergyárban készítette. Mielőtt alkalmazhatták volna, a harcoknak vége lett. Feltalálta a hangjegyíró gépet. Ezt a műszaki alkotást saját anyagi erejéből el tudta készíteni. A „hangszedő” géppel Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Ábrányi Kornél és más neves zeneművészek is tettek kísérletet, játékukat papírra vetette a gép. A próbák kielégítőek voltak, de nem akadt felkarolója. Találmánya megvételére gyűjtés indult, melyből 1137 pengő forint, 40 krajcár és 10 darab arany maradt meg. Ez a pénz lett élete utolsó szakaszának egyetlen komoly anyagi forrása. Találmányát megvették, és ünnepélyes keretek között átadták a Nemzeti Múzeumnak. A hangjegyzőgép további sorsa az lett, hogy nyoma veszett. Előbb egy lakásba került 1905 körül, ahol a vele játszó gyermekek tönkretették, majd a feledés homályába veszett. 116
