Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Miskolczy Dezső orvosprofesszor
idegkutató intézetében, az Instituto Cajalban. Ottani kutatásainak eredményét két dolgozatban adta közre. A budapesti egyetemen tudományos tevékenysége alapján 1929-ben magántanár lett. A Szegedi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinikájára 1930. augusztus 12-én nevezték ki egyetemi nyilvános rendkívüli tanárnak, ahol a tanszék keretében Agykutató Intézetet szervezett, és biokémiai laboratóriumot is létesített. Számos tudományos dolgozat készült el itt saját maga és munkatársai szellemi produktumaként. Először 1931. szeptember 7-én nősült meg. Városunkban az érseki hatóság engedélyével a zárdatemplomban oltárhoz vezette dr. Borbíró Ferenc bajai polgármester lányát, Borbíró Márta Klárát. Amikor tőle 1940. október 21-én elvált, volt felesége Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas kutatóhoz ment feleségül. Első házasságából született Gábor fia, akiből gépészmérnök lett, és Amerikában él, valamint Orsolya Ilona lánya, akit Róván Jan lengyel származású építész vett nőül, és szintén Amerikában lakik. Oscar Vogt világhírű agykutató 1934-ben meghívta a berlini egyetem kutatóintézete klinikai osztályának vezetésére, de - a fasizálódó Németországban terjedő eszmék miatt - ezt nem fogadta el. A budapesti egyetem ideg- és elmeklinikájának tanszékére 1935-ben hívták. A minisztérium ezt nem hagyta jóvá, megfontolásra visszaküldte. Amikor az orvosi kar újból őt javasolta, pályázatot írtak ki. Az egyetemi tanács első helyen egyedül őt ajánlotta kinevezésre, mégis a debreceni Bendek professzor került oda. Nyilvános rendes egyetemi tanárrá 1935. július 6-án nevezték ki. Amikor a bécsi döntést követően a szegedi egyetem Kolozsvárra költözött, 1940-ben átvette a kolozsvári Ideg- és Elmeklinika vezetését. Az itt készült tudományos dolgozatokat - 1943-ig 19 kötet jelent meg - szétküldték a világ hasonló kutatóintézeteihez. A kolozsvári klinikán munkakörét a hadi események hatására sem hagyta el. Szembeszállt a nyilas kiürítési rendelettel, megtartva ezzel a magyar egyetem folytonosságát. A magyar egyetem és az idegklinika 1944. október 12-től folytatta működését. Amikor 1945. június 1-jén megalakult a romániai magyar nyelvű egyetem, szerződéses egyetemi tanárként nyert alkalmazást. A Bolyai Egyetem Orvosi kara Marosvásárhelyre került. Ott az Ideg- és Elmeklinikát kezdetleges helyzetéből méltó otthonhoz juttatta, és az új klinikán idegsebészeti osztályt is létesített. Ennek kezdetei az általa 1941-ben szervezett kolozsvári idegsebészeti osztályra nyúlnak vissza, ez volt akkor Magyarország első ilyen intézete. A Bolyai Egyetem Orvo-142
