Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Heller Richárd iskolaigazgató

leg állotta ki”, és a tanári pályára készült. A kitűnő tanulónak a főgimnázium igazgatója és tanárai az alábbi szövegű ajánlólevelet adták ki az érettségi után: „Bizonyítvány. Heller Richard az 1875/6-iki tanévben a bajai Kir. Kath. Főgymnasium nyolczadik osztályának - az érettségi vizsgálatot kitünőleg végzett - volt nyilvános rendes növendéke, mind nyolcz tanosztályon keresztül tanúsított példás erkölcsi magaviseleté, szelíd s türelmes magatartása elöljárói iránti előzékenysége és tiszteletteljes ragaszkodása emyedetlen szorgalma a tanulmányok iránti szeretetteljes buzgalma, kitűnő rendű előmenetele, és szép jövőre biztos reményt nyújtó jeles és kiváló észtehetsége ’s érett Ítélete alapján minden magas kegyű pártfogásra méltónak bizonyíttatik. Miről e bizonyítvány kérelmezőnek oly őszinte nyilatkozattal adatik ki, hogy nevezett tanuló szegény szüleinek korlátolt anyagi viszonyainál fogva is - jövője iránti tekintetből minden nagykegyű figyelemre méltán érdemesíthető. Kelt Baján 1876. deczember 13. Bándl János s.k. gymn. igazgató, Berényi Dániel s.k., Mekinger István s.k., Jánosi Boldizsár s.k., Töreky Gábor s.k., Kerény-Scheck Vincze s.k., Szutrély István s.k.”

Hét féléven keresztül, 1876 októberétől 1880 márciusáig, az 1809-ben alapított berlini Frigyes Vilmos Egyetemen (később Humboldt nevét vette fel) bölcseleti, mennyiségtani és természettudományi előadásokat hallgatott. Ezután 1879-ben Budapesten tanári alapvizsgát tett az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság előtt, majd 1882. április 29-én ,jó” osztályzattal középiskolai tanári oklevelet szerzett.

Rákóczi Parcsetich Félix - későbbi bajai főispán - házában működött 1880/1881-ben nevelőként, akinek László fiát sikerrel készítette elő a bécsi Theresianum nevelőintézetbe. Ugyanilyen állást töltött be 1881/ 1882-ben az idősebb borsodi és katymári Latinovics Jánosnál.

Bajának, mint ipari és kereskedelmi jellegű városnak, régen táplált óhaja volt, érdekében állt, hogy ipari és kereskedelmi pályára készülők számára egy szakiskolát létesítsen. Olyanoknak, akiknek nem volt pénzük gyermekeik felsőbb iskoláztatására, vagy tudatosan erre a pályára törekedtek, így az elemi iskola után azonnal ilyen iskolatípusban tanulhattak, ahol az elméleti oktatás mellett valamilyen szakmából is képzettséget kaphattak. Egy ilyen intézmény létesítése - amely biztosíthatta a város iparos és kereskedő polgárainak jövőjét - lassanként a megvalósulás stádiumába lépett.

A Bajai Közlöny című hetilapban Erődi Dániel 1881. július 24-én nagy cikket írt az iskolaügyről. Hangsúlyozta, hogy a polgárok nagyon helyesen cselekszenek, midőn sürgetik ipariskola létesítését. „De Baja városának rendkívüli érdekében áll, hogy ipariskolát szervezzen magá97