Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Donáth Gyula orvosprofesszor
Baja városa megtisztelte egy életmentési díszokmánnyal is, mert a szomszédságában lévő épületfa üzletben kiütött tűznél részt vett a mentésben. Az üzlet angol tulajdonosánál orvosként is működött. A tűzesetnél berohant a házba, és az ott maradt lánykát kimentette az ablakon, az ekkor szerzett zúzódásai miatt hat hétig gipszkötést viselt. Apja 1882-ben meghalt, anyja Budára költözött. Ezután külföldre utazott ideggyógyászati tanulmányútra. Berlinben egy évet dolgozott C. Westphal ideg- és elmeklinikáján, emellett Helmholtz fizikai, Dubois- Reymond fiziológiai és Virchow kórbonctani laboratóriumaiban is tevékenykedett. Párizsban ezután még hat hetet töltött Charcot klinikáján a Salpentieren. Amikor 1885-ben hazajött, Budapesten telepedett le, és ideg- és elmeorvosi gyakorlatot folytatott. Megbízták az Általános Munkás Betegsegélyező Pénztár ideglaboratóriumának vezetésével, majd felkérésre 1896-ban berendezte és vezette a Szent Rókus Kórház ideglaboratóriumát és az általa létesített első magyarországi röntgenlaboratóriumot. A Szent István Kórház idegosztályának főorvosává 1902-ben nevezték ki. Megnyerte a New York állam Craig-Colony nemzetközi jutalomdíját az epilepszia területén végzett kutatásaiért. Felvették 1903-ban a Good Templar-rendbe (az alkoholizmus leküzdésére 1851-ben New Yorkban alakult egyesületbe), ahol vezető szerepet töltött be az alkoholellenes mozgalomban. Az absztinens orvosok egyesületének megalakulása óta elnöke volt. Még 1893-ban, a budapesti egyetemen a villamoskezelés, később az ideg- és kórtan magántanára lett. Áz ideggyógyászat rendkívüli egyetemi tanára címet 1908-ban kapta meg. Amszterdamban 1909-ben részt vett az epilepszia tanulmányozását és leküzdését szolgáló nemzetközi liga megalakításában. Az első világháború alatt jelentkezett hadi szolgálatra. Az Auguszta barakk-kórház idegosztályának vezetőjévé osztották be. A kommün idején vezette egy fiatal, lelkes orvos által az ifjúság számára alapított English Medico-psychological Laboratory néven működő laboratóriumot és tanintézetet, amely biztosította magának az angol High Comissioner védnökségét. Az általa 1890-ben alapított és havonta megjelenő Klinikai Füzetek című orvosi folyóiratot 12 éven át szerkesztette. Az Epilepsia című nemzetközi folyóiratot 1909-ben alapította, s 1914-ig szerkesztette, mely francia, angol és német nyelven jelent meg, egyszersmind főszerkesztője volt a Pester Medizinisch Chirurgische Pressének. Tudományos működése igen sokoldalú volt, amelyről számot adni szinte lehetetlen, változatos gazdagsággal ölelte fel az orvostudomány 66
