Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Dezső Alajos karikaturista
jezése után - mivel apja már 1912-ben meghalt - a szerb megszállás alatt hosszabb ideig édesanyjánál, Baján tartózkodott, majd végleg külföldre ment. Nagyrészt Angliában, Franciaországban és Svájcban élt, de járt Amerikában is. Első jelentősebb szárnypróbálgatásait fiatal korában Baján, a helyi Piff! Paff! Puff!, majd a Kacsa című humoros, szatirikus lapoknál kezdte. A magyar élclapoknál helyezte el rajzait. A Nemzeti Szalon grafikai kiállításán Hermann Lipóttal és Tuszkay Mártonnal együtt szerepelt 1911-ben, ugyancsak itt, 1913-ban az őszi tárlaton. Az utóbbiról a legelőkelőbb fővárosi lapok (Világ, Pester Lloyd, Pesti Hírlap és Budapesti Hírlap) mükritikusai nagy elismeréssel írtak. Pásztor Mihály A mi városunk című könyvének illusztrátora volt. Főképp írókról és művészekről készült karikatúráival már a háború előtt feltűnést keltett. Külföldön leginkább Párizsban, Londonban lakott. Ebből a két városból csak akkor mozdult ki, ha valahol másutt nemzetközi konferenciát tartottak. Összekötötte életét a konferenciák politizáló világával, a nemzetközi konferenciák utazó rajzolója lett. Versailles, Trianon, Sevres, Rapallo, Genova, Róma, Stresa, Genf, Zürich, Hága, Belgrád stb. konferenciáin rajzolta a politikusokat. A Nemzetek Szövetsége (közhasználatú elnevezéssel Népszövetség) tárgyalásainak szereplőiről készített karikatúrákat. Miután nevét nem tudták jól kiejteni, többnyire Derso név alatt tette közzé karikatúráit és írta cikkeit, hiszen a rajzoláson kívül hírlapírással is foglalkozott. A lausainne-i konferencián 1922-ben megismerkedett és barátságot kötött Kelen Imre győri születésű grafikussal, akivel sokáig elválaszthatatlanok lettek. Kelennel együtt dolgoztak a Népszövetség működésének virágzása idején. Evenként albumot adtak ki közösen készített karikatúráikból. Ezeken a fejeket jórészt Dezső Alajos, az alakokat és a hátteret Kelen rajzolta. Az albumok megjelenése nagy esemény volt, hiszen akkori ismert és világhírű emberek karikatúrái kerültek bele. Ilyen volt például a Derso and Kelen: Aubanqet des Nations (Geneve, 1937) című albumuk. Egyáltalán nem hízelgő gúnyrajzaik ellenére a konferenciák vezetői és résztvevői között nagy népszerűségnek örvendtek. Genfi „tanyájuk” a Bavaria Kávéház volt. Dezső Alajos elegáns, törékeny alakja megszokott jelenséggé vált nemcsak Genfben, hanem minden jelentősebb konferencián Európában. A békekonferenciák és népszövetségi tárgyalások akkori politikusairól készített karikatúrái elismertté, világhíressé tették nevét. Erről így vallott egy londoni lap szerkesztőjének 1930- ban írt levelében: „Én mindenesetre örülök, hogy az európai népek oly gyakran cserélgetik kormányaikat, máskülönben a foglalkozásom nagyon 61
