Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Bíró Lajos geológus
lességtudata, városszeretete és humánuma vezérelte. Nem politizált, nem szerette a szélsőségeket, a hangos hazafiaskodást. Több javaslat megismerése és gondos mérlegelése alapján döntött. A család és munkaszeretete hatotta át egész életét. ... A háborús évek alatt mutatkozott meg igazán nagyszerű emberi jelleme, példamutatóan viselkedett a lengyel menekültek elhelyezésében, a lengyel katonák határon való átsegítésében, a zsidó emberek, munkaszolgálatosok megmentése során... A várost olyan kereskedelmi és idegenforgalmi központtá kívánta fejleszteni, amelyben gazdag tudományos, társadalmi és kulturális élet folyik.” Nem érhette meg, hogy Izraelben, a Jád Vásémben 1994 októberében a Világ Jámborai közé sorolták, és nevét megörökítették az Emlékfalon, mivel az üldöztetés idején, a megszokottól eltérően bátran kiállt a bajai zsidóság mellett, védelmezte őket. Dr. Bernhart Sándor tekintélyét nem állásával szerezte meg, hanem azzal, hogy a város érdekeit sohasem tévesztette szem elől, liberális szellemű és nagyszerű szervező, vezető, irányító volt. Bíró Lajos (1929-1993) Apja Bíró Lajos - Bíró Lívia szülötte - Gyomán jött a világra 1899. július 14-én. Eredeti foglalkozása szabósegéd volt, de a mesterével való összetűzés miatt egy időre szakmáját feladni kényszerült. Baján a Szent Antal utcában székelő csendőrségnél szolgált és lakott. Megismerkedett Bagóczky Sándor kőmüvessegéd és Evetovics Mária bajai illetőségű, Árva utca 3. szám alatt lakó szülők leányával, Bagóczky Katalinnal, aki 1904. március 17-én született Baján. A 29 éves református vallású férfi a 25 éves, katolikus nőt feleségül vette 1922. november 21 -én, és annak Szegedi út 31. szám alatti lakásában laktak. A férj 1929- ben a dél-amerikai Uruguay fővárosába, Montevideoba ment a gyors meggazdagodás reményében, vagy kalandos hajlama miatt. Ott egy szabóságban dolgozott, de annyi pesot sem tudott összegyűjteni, hogy viszszajöjjön. Hazájába való visszatérés költségeinek felét, szorongatott helyzetében, a magyar állam fizette, amikor visszaérkezett övéihez 1934- ben Bajára. 43
