Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Báldy Bálint kisállattenyésztő
1914-ig, ahol a reál tárgyakban ért el jobb eredményt. A gimnazista évek alatt sportolt, és az iskolai diákszínjátszásban is részt vett. Érettségi után jogi pályára készült, de rövidesen katonáskodnia kellett. Az első világháborúban galíciai, bukovinai és olaszországi frontokon harcolt, többször megsebesült. A véletlenen műit, hogy életben maradt, ugyanis sorsot húztak, hogy ki mehet szabadságra, és neki kedvezett a szerencse, bajtársai valamennyien odavesztek. Kitüntetéssel végezte el a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát, ezután 1926-ig a Somogy megyei öreglaki uradalom vityapusztai gazdaságában dolgozott segédtisztként és kerületvezető intézőként. Innen került Gödöllőre 1927-ben, ahol 33 éven át, nyugdíjazásáig dolgozott. Kisegítő munkaerőként kezdte, havi 100 pengős fizetéssel az ottani baromfitelepen és munkásképző iskolában, amelyet szakiskolává szerveztek. 1934-ben megnősült. Főnökét, Benkő Pált - aki apósa volt - 1936-ban nyugdíjazták, és utódjául Báldy Bálintot nevezték ki. Kinevezésével az intézmény nagyarányú fejlődésnek indult, mert szakmai tudása, tehetsége, szervezőképessége és lelkesedése elősegítette, hogy a pénzzel és személyzettel gyéren ellátott intézmény eredményesen működő kutatóintézetté váljon. A kisállattenyésztés hazai fejlesztése volt fő célkitűzése, ezen belül is kiemelten a baromfitenyésztés. A fekete, sárga és kendermagos magyar baromfit kitenyésztette és elterjesztette, megalapozta a nagyüzemi baromfitartást. Erre volt a legbüszkébb, de foglalkozott libanemesítéssel is. Másodsorban a haltenyésztés érdekelte. Halastavat létesített, ahol a süllőtartás és -szaporítás különböző módszereivel kísérletezett. Prémesál lat-tenyésztő részleget is létrehozott; elsősorban házi és angoranyúllal foglalkozott, emellett haszongalamb-tenyésztéssel, de gyakorolta a méhészkedést is. Vándortanácsadó szolgálatot szervezett, melyre főleg állástalan tanítónők vállalkoztak, miután előzőleg egy félévet töltöttek Gödöllőn. Báldy Bálint a hazai kisállattenyésztés alapos ismerete mellett külföldön, Ausztriában, Dániában, Hollandiában és Németországban gyűjtött tapasztalatokat. Nevéhez fűződik a baromfikeltető-gépek elterjesztése, Kecskeméten állították fel a későbbi keltetőállomások ősét. Munkájának eredményeként kísérleti gazdasággá alakult a telep. A háború alatt megsemmisült intézményt újjászervezte, amely 1952-ben Kisállattenyésztő Kutató Intézetté alakult. Ennek baromfitenyésztési osztályvezetője lett. Sokféle titulusa volt, de mindig ugyanazt a munkát végezte: a kisállattenyésztés egészének viselte gondját. Sokan látogatták a kutatóintézetet a világ minden tájáról, amely kutatási eredmények mellett vezetése alatt gazdaságosan működött. Neve országszerte ismert lett. Sokat tett 20
