Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Telcs Ede szobrászművész

letekre, a plasztikai díszítésekben is nagy szerepe volt. (Adria Biztosító, Gresham-palota, Gellért fürdő, Hitelbank-palota, Igazságügyi Palota, Széchenyi fürdő, Zeneakadémia.) Szép síremlékeket készített, így Munkácsy Mihályét, Barabás Mikló­sét, a Hubay-családét. Az érmészet és plakettmüvészet egész életén át foglalkoztatta. Úttörő szerepe volt a magyar éremművészet megteremtésében, egész érmész­­nemzedéket nevelt fel. Felsorolni sem lehet számos plakettjének, érmé­nek címét, csupán néhányat emelek ki: Andrássy, Beöthy, Fáik, Görgey, Sonnenthal, Popper, Puccini, Thaly, Trefort. Megemlítem még szobrászati műveiből Kiss József és Prielle Kornélia mellszobrait, a Megyünk Hollandiába című művét, az Aranyborjú elne­vezésű márványcsoportját, Bálvány című Buddha-szobrát, a Toronyépítő című művét. Hattyúdala az Assisi Szent Ferencről készült galambot si­mogató szobor, amellyel az emberszeretetre, az emberi méltóság tisztele­tére figyelmeztetett. Teles Ede egyik legkiválóbb szobrászművészünk, kiváló szakmai tudá­sú és formaérzékű művész volt. Művészete a kor neves versenytársai fölé emelte. Kár, hogy nem tudott még több, tehetségéhez méltó feladatot megoldani. Élete mérlegéről 1947-ben ezt írta naplójában: „Én egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam, nem töre­kedtem váratlan újszerűségekre, ezért - tudom -, hogy munkáimat ma­napság sokan érdektelennek, problémamentesnek tartják. Mégis remé­lem, hogy száz év múlva, vagy talán még később, ha a mai idők művé­szete már áttekinthető képet fog nyújtani, ha a pillanat divatja és sikere feledésbe merül, néhány munkám elnyeri majd megérdemelt helyét a XX. század művészettörténetében, és hírt fog adni a kései utódoknak arról, hogy éltem és művész voltam.” Teles Ede Budapest ostroma után megmaradt szobrait, plakettjeit, festményeit, fényképeit és egyéb dokumentumait még életében szülővá­rosának ajándékozta. Hagyatékát a Türr István Múzeum őrzi, ebből 1948-ban kiállítást rendeztek. Szülőházát a város 1948-ban emléktáblá­val jelölte meg. Azt az utcát, ahol szülőháza van, 1958-ban róla nevezték el. Ugyanebben az évben a múzeumban rendezték meg emlékkiállítását Baján, és 1964-ben Budapesten a Nemzeti Galériában, és Kecskeméten. Hüvelyk Matyit, a mesebeli kislegényt, árvalányhajas kalappal, hétmér­­földes csizmában ábrázolta. Másolata Baján a Kölcsey utcában áll. A ké­sőbbiekben is többször bemutatta a Türr István Múzeum a folyamatosan gyarapodó Teles-gyűjteményt. (1974-ben, 1988-ban Baján és Sremska Mitrovicán, 1995-ben a Nagy István Képtárban.) 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom