Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Rózsavölgyi Márk zeneszerző
kai Magyar, 1823 - magánhegedűre; Bácskai Magyar 3 hegedűre és Brúgóra (1843) [a brúgó althangú nagyhegedű, ill. bőgő]; Bajai Emlék. Magyar 3 hegedűre és Brúgóra (1843); „Nemzeti Nóták. Két hegedűre, Brácsára és Brúgóra, mellyeket Méltóságos Radványi Gróf Győri Ferentz Tsászári királyi Kamarás, és Tanátsos Úrnak tiszteletére készített és ajánlott. Midőn a nevezett Méltóság ttes Bács és Bodrog törvényesen egyesült Vármegyék, Fő Ispányi Székében béiktattatott” [a két hegedűre, brácsára és brúgóra jelzés alatt a mai értelemben vett vonósnégyes értendő]; Polimberg Lajos Nótája. Eredeti Magyar 3 hegedű és Brúgóra (1843). Rózsavölgyinek nagy szerepe, számottevő hatása volt a magyar zenében a nemzeti kultúra felvirágoztatása idején. A magyar zene és tánc éltetője. Részese a nemzeti függetlenségért folyó reformkori mozgalomnak, amelyet a hazafias sajtó is pártolt, annak érdekében, hogy bevonulhasson a színházterembe, hangversenyterembe és bálterembe. Személye is bizonysága annak, hogy nemcsak a cigány muzsikusok, hanem a zsidó zenészek és az országban működő zsidó zenekarok is közrejátszottak a verbunkos terjesztésében, a szórakoztató zene előadásában. A csárdás kialakulásának körülményei százszázaléknyi pontossággal nem tisztázottak. Az biztos, hogy a verbunkos zene utolsó részéből, a frissből alakult ki, és az idegen táncok egyeduralma elleni küzdelemben nemzeti táncunk megtestesítője lett. Kialakításában Rózsavölgyinek nagy szerepe volt, első csárdása - mint önálló zenei műfaj - már 1835- ben megjelent. Mára ez a „szabályozatlan” nemzeti tánc fokozatosan kifejlődött, elterjedt. A népi szóhasználatban - a tempó, vagy mozgáskülönbségeire utaló - legelterjedtebb formáinak nevei a lassú, csendes, friss, sebes, szapora, vagy a rezgő, sétáló, jártatós, kettős, forgós, libbenő, mártogatós, szökős, ugrós, bukós stb. A Független Magyarság 1938. január 30-ai számában „A csárdásnak és zenéjének századik évfordulója” címmel írt cikke határozottan állítja, hogy amikor Rózsavölgyi Aradról visszatért városunkba, akkoriban komponálta Baján az első csárdás tánczenét, amit Nagyváradon játszottak és táncoltak először. Petőfi szeretett, idős barátja emlékére 10 versszakos költeményt írt Rózsavölgyi halálára címmel. Előtte is megvédte, amikor a Pesti Hírlapban azt írták róla, hogy a Pilvax Kávéházban, ahol muzsikált egy bandával „... rontotta egy sarokban a’ levegőt fülsértő recsegtetéseivel.” Arról írták, aki a csárdásverbunkkal együtt nemzeti táncstílusunk megteremtője volt! 161
