Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Puskás Klára festőművész

vizsgát tett az V.-VIII. osztályból, és 1930 júniusában jó eredménnyel érettségizett. Művészi pályára készült. Pályaválasztásában sem gimnáziumi tanárának, Gáspár Sándornak, sem más helyi képzőművésznek nem volt szerepe. Édesanyja lánykorában festegetett, ő meg gyereklány kora óta rajzolt, 10-12 évesen pedig már a szabadban is festett. Saját elhatározásából, ösztönszerűen készült festőnek, de nem vették fel elsőre a Képzőművészeti Főiskolára.

Csak 1932-ben iratkozhatott be. Mestere és tanára Benkhardt Ágost volt (1882-1961) - egykor Zemplényi Tivadar, majd Hollósy Simon tanítványa -, aki a nagybányai iskola stílusában festett plein air tájakat, életképeket és portrékat, aki rektora is lett a főiskolának. Végtelen türelemmel és tapintattal irányította tanítványait. Köztük Bartha Lászlót, Benedek Jenőt, Iván Szilárdot, Szabó Vladimírt és Szentiványi Lajost, akik rendkívül tehetségesek voltak, már főiskolásként nagy festőnek gondolták magukat. Évfolyamtársuk, Puskás Klára ellentétük volt szerénységével, de tehetsége a portré-, a tájkép- és az akvarellfestésben egyaránt megmutatkozott, ezért Benkhardt a legjobbak közé sorolta. A főiskolán Nemes Marcell-ösztöndíjban is részesült. Jó barátsága az említettjeles művészekkel sokáig megmaradt.

Benkhardt szervezte meg a miskolci müvésztelepet, és 1938-ig vezetője volt. A nyári szünidőkben mestere irányításával és tehetséges évfolyamtársaival részt vett a miskolci művésztáborozásokon. Itt számtalan trachomás szembeteg portréját festette meg. (Ezeket dr. Aszalós Imre bajai szemorvos - a művészi alkotás elsődlegességének elismerése mellett - annyira hűnek találta, hogy véleménye alapján szemorvosi könyv ábrái is lehettek volna. Ezen képei elvesztek.) Ugyancsak a főiskola szervezésében 1935-ben egy nyarat tölthetett a Balatonon.

A középiskolai rajztanári oklevelet 1936 júniusában kapta meg.

Tanári tevékenységét a Bajai Magyar Királyi Polgári Leányiskolában 1936/37. tanévben kezdte meg. Előbb óraadó, majd segélydíjas, aztán helyettes tanár, végül rendes tanár lett. A rajztanítás mellett önképzőköri tanárelnök, rajztanfolyamvezető, az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület elnöke, Diákkaptár-vezető stb. volt. Tagja a női tanügyi szakosztálynak és az Országos Polgári Iskolai Tanárok Égyesületének, valamint a Katolikus Egyesülésnek.

Tényleges szolgálatának hivatalos kezdete 1939. július 5., véglegesítésének ideje 1941. december 30. volt.

Ahogyan közeledett Bajához a front 1944 októberében, elmenekült a városból. Szüleivel és testvéreivel együtt előbb Székesfehérvárra, majd Győrbe mentek.

148