Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Latinovics Gábor c. püspök
közi Liszt-verseny és Bartók-fesztivál; 1959-ben a Haydn-fesztivál és - verseny; 1960-ban az Erkel-énekverseny és -fesztivál; 1961-ben a Liszt- Bartók-zongoraverseny; 1963-ban a Casals-gordonkaverseny és a Weiner Leó-kamarazene-verseny létrehozásában és szervezésében több művészgeneráció számára egyengette az érvényesülés felé vezető utat. Gazdag tapasztalatait két évtizeden át mint a Magyar Rádió rovatvezetője hasznosította. Emlékét egy róla készült dokumentumfilm is őrzi. Szerkesztésében 1920-ban Budapesten jelent meg Grill Károly Könyvkiadó Vállalatánál a Művészeti szótár című kézikönyve. A 30 év művészek között című könyvét 1960-ban adta ki a Zeneműkiadó. Ennek egyes fejezetei zenei illusztrációkkal többször elhangzottak a magyar, a genfi, a párizsi, a berlini és a varsói rádióműsorokban is. Második, átdolgozott, bővített kiadása ugyanennél a kiadónál 1965-ben jelent meg. Tervbe vették német nyelvű kiadását. Már fodítását is megkezdték, de valamilyen okból nem lett belőle semmi. Utolsó munkája - egy fiatalon elhunyt, tehetséges Dohnányi-növendék - Faragó György zongoraművészről Szegedi Ernővel közösen írt könyve volt. A Zeneműkiadó jelentette meg 1970-ben a Nagy magyar előadóművészek sorozat XI. köteteként. Latinovics Gábor (1825-1879) A Latinovics család dalmata származású. Eredeti nevük Latanovics, s lakóhelyük egy Adriai-tengeröböl melletti Cattaro (ma a jugoszláviai Kotor) városban volt. A XVII. század vége felé a török uralom alól menekülve kerestek oltalmat hazánkban. Városunk közelében és Baján telepedtek le. A nemesi levelet, címerrel 1719. szeptember 23-án kapták meg hadi érdemeikért. A Bács megyei alispántól megvásárolták 1725-1726-ban Borsód és Legyen pusztákat. Az utódok 1747. október 30-án királyi adománylevéllel a „borsodi” előnév használatára is kiváltságot nyertek. A királyi kincstár birtokából 1751-ben megszerezték Madarast, majd 1800-ban Katymárt. A „katymári” előnév használatára 1801. június 12. óta jogosultak. A család két ágra oszlott. A Latinovicsoknak nemcsak földbirtokosi minőségükben volt jelentőségük, előkelő szerephez jutottak Bács-Bodrog vármegye közéletében is. 129
