Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Ágoston Vencel festőművész
alkotómunkába és a politikába. Súlyos betegség támadta meg, s bár 1946 januárjában megoperálták, ez év szeptember 6-án gyomorrákban meghalt. Baján, a Rókus temetőben nyugszik a mindössze 51 évet élt művész. Milyen ember volt? Nehéz erre egyértelmű választ adni, mert különcsége miatt eltérő vélemények alakultak ki róla. Jórészt értelmiségi körökből választott barátokat. Keveseket tartott annak. Ezen kevesek közé tartozott dr. Bernhart Sándor tiszti főügyész, majd polgármester, Nagy András építészmérnök, Somogyi Elemér gyártulajdonos, Szántó Jenő hegedűművész, dr. Tokay László ideggyógyintézeti főorvos, akik kávéházi törzsasztala körül szívesen látott vendégek voltak. Művész- és pedagógustársaival nemigen tartott szorosabb kapcsolatot. Nagy István festőművész igaz barátja volt, aki ebéd utáni sétáin lakásán gyakran felkereste, ott kávézott, és mindig megnézte min dolgozik, értékelte piktúráját. A városba érkező, vagy itt kiállító művészekkel kereste a kapcsolatot. Amikor Medgyessy itt töltött egy nyarat, sokszor volt vele együtt. Szerette a társaságot, nem lehetett mellette unatkozni. Tudott kedves, élcelődő, mulattató, de kibírhatatlan is lenni. Beszédtémája főleg a politika és a művészet témaköreiből tevődött össze. Szabadgondolkodóként liberális eszméket vallott. Kíméletlenül tudott vitatkozni, bírálni, szókimondó volt. Éleslátás, egyenesség, őszinteség és határozottság, de bohémság egyarántjellemezte. Jó hangja volt, cigányzene mellett szívesen mulatozott. Imádta a nőket, sokat járt moziba, színházba. Kevesen tudják, hogy még műkedvelő színészként is debütált Baján, Schubertét alakította a Három a kislány című darabban. Nem dohányzott, nem volt iszákos, egészséges, sportos életet élt, és szerette a természetet. A Duna-táj imádója volt, sokat úszott, evezett, és vívni is tanult. Nagy Andrással megterveztette hétvégi házát a Duna-parton. Ez lett volna az első ilyen jellegű építmény Baján, de a háború megakadályozta megvalósítását. Paraszti származásáról árulkodott keresztneve. A Vendel névnek ugyanis nagy kultusza volt szülőhelyén. Amikor tanárrá lett, keresztneve miatt csodabogárnak számíthatott társasági körökben, ezért azt önkényesen Vencelre módosította. A középosztály, a bajai elit befogadta, de bentmaradásának ára is volt, kényszerűen alkalmazkodnia kellett a körülményekhez. Különcségének talán ez is egyik magyarázata. Ez irányú görcseit álnéven írt, és részben újságokban közzétett cikkeivel oldotta, 1945 után pedig aktívan politizált. A Nemzeti Parasztpárt tagjaként részt vett a politikai küzdelmekben is. Szerette a népi írókat. Veress Pétert személyesen is ismerte. Hagyatékában található politikai témájú írásaiban, amelyekben - ezen irodalmi-politikai csoportosulás által hangozta10
