Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Heller Richárd iskolaigazgató

lás bénította tevékenységét. A szerb városparancsnok az igazgatót is kijelölte túsznak, azok közé tartozott, akiket felelőssé tett a biztonságért. Laktanyának is használták, és csak 1922 őszén vehették birtokukba újra a tanulók.

Ebben az évben már öt évvel haladta túl köteles szolgálati idejét. Háromszor is kérte nyugdíjazását. Három hatósági orvos nyilvánította munkaképtelennek szeme gyengesége miatt, de kérését nem tárgyalták, mert az akkori nehéz viszonyok között az volt a nézet, hogy állását senkinek sem szabad elhagynia. Pedig elfáradt a sok munka és az őt méltatlanul ért zaklatások miatt is. Összegyűjtötte azokat a sajtótermékeket, amelyek pályafutása alatt dicsérték vagy bírálták, és volt egy másik „titkos” irattára is. Erre így emlékezett: „Melyik a kettő közül a vaskosabb, nehéz volna megmondani. Keveset törődtem az elsőkkel, mert nem a léha dicséretekben volt örömöm, hanem abban, amit terveztem és tettem, amiből másokra haszon és haladás sarjadzott. Még kevésbé vettem szívemre a „keféléseket”, a „kiszerkesztéseket”, mert láttam, hogy azok nem a legnemesebb indító okokból származtak, hogy céljuk a bosszú vagy a személyes gyűlölet kielégítése, vagy az volt, hogy keserves munkám céljaitól eltereljenek, azok elérését meghiúsítsák.”

Néhány példát említünk az őt ért vegzatúrákból:

Amikor ötévi szolgálata után korpótlékát kérte - amire jogos igénye volt -, az egyik tanácsos úgy érvelt, hogy „mit tud ő és mégsem kap korpótlékot, és mit tud egy szimpla tanár, aki csak azt mondja el naponta, amit már régen tud.” Az irigység ilyen kitörése miatt a főispán szelíden figyelmeztette a tanácsost.

Elrendelte a tanács, hogy ingyen tanítsanak a tanonciskolában. Erre összehívta a tanerőket, és megkérdezte, hogy hajlandóak-e erre, de nemmel feleltek. Ennek eredményeképp feddést kapott, hogy nem kérdezni, hanem kirendelni kellett volna őket a tanításra. Az eset után megbízást adott, hogy tanítsanak, és saját pénzéből fizette őket. Egyúttal a minisztériumtól kért állásfoglalást. A miniszter megsemmisíttette a tanács ezzel kapcsolatos határozatát, és elrendelte az igazgató kiadásainak megtérítését.

A legnagyobb támadás „DR.-y” aláírással a Bajai Független Újság 1903. október 31-ei számában érte. A 10 oldalas politikai hetilap 5 oldalon igyekezett bizonyítani, hogy a szerző Deák Ferenc születésének századik évfordulóján, a városi közgyűlésen Emlékbeszéd Deák Ferenc fölött címmel elmondott szónoklata plágium, mert abban Marczali Henrik történettudós és Löw Immánuel rabbi által fogalmazott szép és zengzetes kifejezéseket használta. Moral insanity-vel - az erkölcsi gátlások

100