Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek bajai iskoláiban vezetett Krónika 1936-1948 - Bajai dolgozatok 9. (Baja, 1995)

Jegyzetek

9 Gömbös Gyula (1886-1936) miniszterelnök 1932. október 1-től 1936. október 6-án bekövetke­zett haláláig. 10 Klebelsberg Kuno (1875-1932) a Bethlen-kormányban 1921-től belügyminiszter, majd 1922— 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az általa biztosított segéllyel történt meg a zárdaépület bővítése 1928-29-ben. Az Értesítőben „intézetünk nagy jótevője”-ként említik. Értesítő 1936/37.15. 11 Scarlatina: skarlát, vörheny. Fertőző gyermekbetegség. A zárdaiskolai megbetegedésekről BB 1936. október 15., 20. 12 Mária-kongregációk: vallásos egyesületek, melyek kor, társadalmi állás és nemek szerint szer­veződtek. Fő céljuk Szűz Mária tisztelete, a keresztény tökéletesség elérése. Szabályai erkölcsi tisztaságot, engedelmességet, alázatosságot, készséges betegápolást, gyakori gyónást, áldozást kívántak meg. A bajai zárdaiskola leányliceumának és tanítónőképzőjének Leányifjúsági Má­­ria-kongregációja volt. - Mohi Antal 1898. - Kiss János-Sziklai János szerk. 1902.1. 551-553. - Haller K[álmán] 1924. - Kongreganisták kézikönyve. 1937. - [Magyarországi...] 1944. 13 Az iskolai filmvetítéseket, s az ehhez kapcsolódó előadásokat Juhász Ágoston bajai Ferenc­­rendi atya tartotta. A Kis hős 1926-ban készült magyar némafilm. (Rendezte Letzter József.) 14 Ne sírj édesanyám! (Lourdes-i csoda) 1934-ben készült francia film a lourdes-i zarándokhely­ről. (Rendezte Georges Pallu.) 15 Herczeg Ferenc (1863-1954) művét a bajai katolikus egyesületek műkedvelői adták elő a Köz­ponti Szálloda színháztermében. - FMS 1936. október 23., 26., november 8. 16 A Katolikus Egyesülés a bajai katolikus egyesületek munkáját összefogó szervezet. Székháza a Katolikus Legényegyletben volt. (Az épület már nincs meg - körülbelül a mai vízügyi labor helyén állott -, az Árpád utcában volt.) - Rapcsányi Jakab 1934. 371. 17 A János vitéz című film két változatban is elkészült. Egyszer 1916-ban (rendezte Illés Jenő, ze­ne Kacsoh Pongrác), azután 1924-ben (rendezte Deésy Alfréd). Ez utóbbi azonban csak egy filmvázlat (filmszkeccs). Mindkettő némafilm. Juhász Ágoston ferences szerzetes előadássoro­zatának keretében vetítették az iskolában. 18 Évenként egyszer, három napon keresztül tartott lélekerősítő gyakorlatok, melyekhez hozzátar­tozott a lelkiismeretvizsgálat, a lelki olvasmány, a vallás igazságáról szóló, lélektanilag felépí­tett elmélkedések elvégzése. Tanítás ezeken a napokon nem volt. - Rendtartás 1941. 69. (87. § 1) 19 Spirituális: papnevelő intézeti elöljáró, a növendékek lelki gondozója, lelkiatya. Dr. Kemer István a budapesti papneveldéből érkezett. 20 Valójában nem a Központi Szállodában, hanem a mellette lévő színházteremben, melyet id. Fiedler József, a szálloda tulajdonosa építtetett 1925-ben. Itt tartották leggyakrabban a színházi előadásokat, nagyobb városi rendezvényeket. A mindennapi szóhasználatban csak Központiként emlegetik, és így hívják ma is. 21 Buda török megszállás alóli felszabadulásának (1686. szeptember 2.) 250 éves évfordulójának megünnepléséről van szó. A Katolikus Legényegylet műkedvelői adták elő Tóth Nándor Ke­reszttel a félhold ellen című történelmi drámáját. (A színjáték 1937-ben megjelent nyomtatás­ban is - Katolikus műkedvelő színpad 8.) A krónikát vezető apáca rosszul tudta a mű címét. - FMS 1936. november 24.; BB 1936. november 24. 22 Az Actio Catholica szervezeteinek létrehozására az alapot XI. Pius pápa 1921-ben kiadott en­­ciklikája jelentette, mellyel a világiak részvételének fontosságát hangsúlyozta az egyház tevé­kenységében. Ezt követően épültek ki a különböző országok Actio Catholica szervezetei. Magyarországon 1932-ben határozta el a püspöki kar megalakításukat, országos, egyházmegyei, esperesi és egyházközségi tanácsok jöttek létre. Az egyházközségi Actio Catholica szervezetein belül három szakosztályt kellett felállítani: hitbuzgalmit, kulturálist és szociálist, amelyek jel-90

Next

/
Oldalképek
Tartalom