Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek bajai iskoláiban vezetett Krónika 1936-1948 - Bajai dolgozatok 9. (Baja, 1995)
Jegyzetek
Megszaporodtak a légiriadóval kapcsolatos híradások, tájékoztatások az újságban is. - Jegyzőkönyv 1944. szeptember 25. -FMS 1944. március 19., 24. 411 A háború, a frontok közeledtének jele - a szaporodó légiriadók mellett -, hogy a pécsi tankerületi főigazgatóság március 29-én kihirdette a húsvéti szünet idejét, s három napra rá a közoktatási miniszter, a március 22-én megalakult Sztójay-kormány tagja, Antal István rendelete értelmében be kellett fejezni a tanévet. - FMS 1944. március 22., április 1. 412 A miniszteri rendelet (8850/1944. VKM) értelmében a végzős, V. éves tanítónőképzősöknek a képesítő vizsgákat június helyett április folyamán le kellett tenniük. - FMS 1944. április 3. 413 Dolgozó Lányok Mária-kongregációja. 414 Mihályit István hitoktató, kórházi lelkész. 415 Jármai Edit a Szent Szív Társaság (Sacre Coeur) budapesti leánygimnáziumának, a Sophianumnak tanára. 416 Az elkövetett vétkekért végzett szentbeszédsorozat, ebben az esetben a békéért, Magyarországért. A 8 napon át tartó missión közel 16 000-en vettek részt. (Közülük csak 3 500 volt a férfi.) -Zárdakrónika 1941-1944. 145-146. HM Adattár 1498.92. 417 Gologi Lajos jezsuita atya, a kalocsai jezsuita gimnázium tanára. 418 A tábori mise rendkívüli alkalmakkor a szabad ég alatt tartott szentmise. A zárda udvarán volt.- A körmenet élén az érsek haladt, öt követte a 8-10 000 fős tömeg. - Zárdakrónika 1941— 1944. 147. TIM Adattár 1498.92. 419 A leány-levente mozgalomról lásd 382. jegyzet. 420 Balogh Károly a kereskedelmi leányiskola igazgatója. 421 Az induló 1944—45-ös tanévben a háború már közvetlenül érinti a zárdaiskolát. A német megszállást követően, májustól kezdve különböző tervek születtek az iskola épületének, illetve egy részének lefoglalásáról. Bizonytalanságokkal és félelmekkel teli hónapok után megkezdődhetett a tanítás, de „az egész népiskola, továbbá a két óvoda és tornaterem és az intemátus nappali szobái kórháznak vannak lefoglalva; továbbá a portától a ház végéig az egész földszint a Bács megyei térképészeti hivatalnak”, ezért a tanítás nehéz körülmények között folyt. - Zárdakrónika 1941-1944. 138-141., 144., 150., 160-161. TIM Adattár, 1498.92. - Évkönyv 1944^15. 1-2. - Jegyzőkönyv 1944. május 22. 422 A zárdaiskolához hasonlóan több bajai oktatási intézmény épületét foglalták le katonai célokra.- Az állami polgári leányiskolának (Deák u. 13.) és a kereskedelmi leányiskolának 2-2 termet engedtek át az iskolanővérek. A helyszűke miatt délelőtt és délután is tanítani kellett, s csökkenteni az osztályok óraszámát. A növendékek felváltva három nap délelőtt, három nap délután jártak iskolába. - Zárdakrónika 1941-1944. 160. TIM Adattár 1498.92. - Jegyzőkönyv 1944. szeptember 25. - Évkönyv 1944-45. 1 -2. - Gergely Ferenc-Kőhegyi Mihály 1980. 26-49. 423 A szeptember 17-ei bombázásról így számol be a Zárdakrónika: „Vasárnap, ma több mint négyórás riadó volt. A hidat bombázták, 5 katona meghalt. [...] Baja s a környéke kb. 40 bombát kapott.” Ugyanerről a bajai Ferences Rendház Flistoria Domusa is beszámol: „17-én vasárnap 3/4 10 órakor kezdődött a légiriadó, és tartott d.u. 2 óráig. Délben, 1/2 1 órakor ebéd alatt megrázkódott alattunk a föld, hallatszott a bombarobbanás, a Duna-hidat bombázta 12 gép. Kisebb rongálást okozott a találat, azonban négy halott is volt az őrt álló katonák között.” - Zárdakrónika 1941^14. 162. TIM Adattár 1498.92. - A bajai Ferences Rendház Háztörténete m. 635. TIM Adattár sz.n. 424 A bajai Duna-híd 1944. szeptember 21-ei bombázásáról a következőként számol be a Zárdakrónika: „Ma bombázták másodszor Baját, a hidat eltalálták. Összeláncolt bombák voltak. Telitalálatot kapott a híd, mindkét parton leszakadt, lóg a vízben. A Duna közepén áll még két ív. Iszonyú erejű bombák voltak, mint valami finom, könnyű dolgot terhelte meg a vasrészeket, s csavarta össze. A ládagyár is kapott bombát, kb. 180 esett összesen. Több halott volt. Egy kato115
