Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)

Varsányi Péter István: Mészáros Lázár hadügyminiszter és a bácsi őrvonal szervezése

mítva,32 Csemovits kormánybiztos nem is tudott élni délvidéki jelenlétükkel — a szabadon grasszáló szerbekkel szemben).

Itt most nincs módunk, de talán szükség sem arra, hogy a Délvidékre kinevezett kormánybiztosok valamennyiével, illetve Mészáros Lázárral való kapcsolatukkal részletekbe menően foglalkozzunk. A radikálisabb, a hatékonyabb eljárásra biztatott Szentkirályi Mór (1807 — 1882) csupán egy hónapig töltötte be ezt a tisztséget; Batthyány Kázmér gróf (1807— 1854), baranyai királyi biztossal csak akkor volt — témánk szempontjából — ügye, amikor az a nemzetőrök hazarendelését sürgette a már a helyszínen tartózkodó hadügyminisztertől; Török Gábort is csak akkor kereste fel, amikor vonuló sorkatonaság, vagy a felállított táborok gazdasági ellátásáról kellett gondoskodnia. Lényegesen izgalmasabb együttműködése az 1848. augusztus 28-án kinevezett Beöthy Ödönnel (1796— 1854).

A kormánybiztosi kinevezés, valamint Mészáros Lázár részéről a délvidéki hadsereg fővezérségének ideiglenes átvétele szeptember 4-én szerepelt a képviselőház napirendjén. A kormánybiztos teljhatalmat kap „... mind azt tehetni, mi a rendnek, sükemek, győzelemnek és a haza megmentésének föltétele”.33 A hadügyminiszternek kötelességévé tették „... ott maradni a vészhelyen, rendben tartani, és a körülmények szerint a haza megmentésére intézkedni”.34 Szemere Bertalantól kapta meg — a már Verbászon tartózkodó Mészáros — a képviselőház határozatát. Érdemes figyelnünk Beöthy jellemzésére: „Tüzes, ügyes szónok, katona volt, ismeri az előítéleteket és az embereket, tud kímélni, bír ösztönözni. Kelten lelket önthetnek a táborba, és megmenthetik a haza becsületét és határait".35 Most ne firtassuk, hogy ez nekik és együtt sikerült-e vagy sem, csupán egyetlen — befejező — megjegyzésre szeretnénk szorítkozni.

Beöthy Ödön — aki valóban tisztességes szolgálója volt a magyar ügynek, így jó partnere is Mészáros Lázárnak — valamelyik németországi temetőben nyugszik.36 Elképzelhető, hogy — a mai alkalomhoz hasonlóan — egyszer őróla is megemlékezünk.

32 1848. április 24-én lángolt fel Nagykikindán az első szerb felkelés. Ezt április 29-én Csemovits Péter közreműködésével Kiss Ernő ezredes fojtotta el.

33 MÓL Mészáros Lázár verbászi iratai. 1848. H 76. 2.cs. 62. sz.

34 Közlöny, 1848. 89. sz. szept. 6.

35 MÓL 1848. H 76. 2. cs. 63. sz.

36 Idézet Hetvényi István 1848-as honvéd emlékiratából: „Beöthy Ödön — mintha most is látnám kis kerékkalapjával, setétkék kabátjában — alacsony, köpcös ember volt, s mintegy 60 éves lehetett. A szabadságharc befejezte után ő is külföldre menekült, s jelenleg Hannoverben, a hamburgi sírkertben van eltemetve, ahol latin feliratú síremléke van, és sírja díszes vasrácsozattal van kerítve”. Vö. Hetvényi István emlékiratai. Közreadja: Varsányi Péter István. Hadtörténelmi Közlemények, 1983. 3. sz. 480.

51