Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Varsányi Péter István: Mészáros Lázár hadügyminiszter és a bácsi őrvonal szervezése
Mészáros Lázár emlékiratának bonyolult válaszából csak az derül ki, hogy tulajdonképpen neki sem volt fogalma róla.11 A délvidéki szerb felkelésnek volt egy másik veszélye is. Azokban a városokban (legyenek azok akár Bácsban, Csongrádban vagy Torontálban), ahol szerb diaszpórák voltak, mindenkor várhatónak látszott a pogrom fellángolása. Ez Szegeden nem is maradt el (utalunk az 1848. október 15-i „véres vasárnap” kilengéseire); a bajaiak talán éppen ezt akarták megelőzni. A város „görög nem egyesült vallású községe” 1848. augusztus 28-án „határozottan és álhatatosan” határolta el magát „hitsorsosaik” szeparatizmusától; célja „szeretett hazánk boldogítása... A kivívott szabadságnak egyenlőség, s testvériség alapján minél előbbi megszilárdítása”. Mondhatnánk azt is, hogy párját ritkító gesztus, ha éppen Szegeden nem hangzott volna el hasonló hitvallás.11 12 2. A bácsi védvonal kiépülése A Kordon felbomlása először a leginkább érintett megyét, Bács-Bodrogot késztette intézkedésre. Bár megjegyzendő: az első hozzáállás nem volt éppen a legszerencsésebb (Knézy Antal a június 6-i megmozdulásban nem szerb nemzeti törekvést, hanem a nincstelen tömegek akcióját látta a tehetősebbek ellen). O javasolta június 9-én Csernovits Péternek a „... megyei őrseregünknek egy pár ezerjét egy helyen” összevonni (hisz „minden massza megteszi hatását”).13 Másnap Zombor fejezte ki készségét polgárai felfegyverzésére, ehhez kért Mészáros Lázár hadügyminisztertől segítséget.14 A bácsi védvonal gondolati csirái valahol itt fedezhetők fel. A tulajdonképpeni védvonal kiépítése a június 17-i megyebizottsági ülés határozata nyomán kezdődött. Június 21-én kelt levelében Mészáros Lázár fejezte ki elismerését az őrvonal (magyar nemzetőrökből álló „élő sövény”) felállítását célzó megyei határozattal kapcsolatban; egyúttal néhány katonai tanácsot is adott: „Az önkéntes őrsereg nem egy őrvonalba kisebb részletekbe felosztatni, hanem mennyire a körülmények engedik, együtt egy táborba tartatni javaltatik, a honnét ők nem nagyon közel vólnának az ellenséghez”.15 Ami 1848 nyarán Bács-Bodrog vármegye déli peremén kialakult, az tulajdonképpen a két elképzelés egyfajta ötvözete lett: Novoszelo községtől Ofutakig a Duna mentén — Bezerédy Miklós parancsnoksága alatt — a dunai közlekedés ellenőrzésére „Cordon huzatván”; a hadügyminiszter által is szorgalmazott és javasolt tábor (egyelőre Dedinszky Károly százados vezetésével) Okér mellett szerveződött. A megyei küldöttség, amely az „öszves minisztériumot” kereste fel Pesten, nemcsak ked11 Uo. I. 134. A pontos rész: „... noha a kikindai első kraval itt is a rácokat gyanúsítja a kezdeményezéssel; de mivel Bács megyében a rablás, a gyújtogatás az ellenfél által kezdetett meg, s mivel ezek a bánátiak szövetségesei voltak, azért ha a magyar rész kezdette is ama borzalmakat, okot erre a szomszédságból nyert vala”. 12 Közlöny, 1848. 85. sz. szept. 2. — A szegedi eseményekhez Szántó Imre: Az 1848— 1849-es forradalom és szabadságharc időszaka. In: Szeged története 2. Szeged, 1985. 751. és 765. 13 Csernovits Péter kormánybiztosi iratai. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium könyvtárában. 1848. 246. és 282. sz. 14 Istorijski Arhiv, Sombor; fond mag. 1848. 235. doboz 17. sz. 15 AV Backo — Bodroska zup., zup. odbor 1848. 531. sz. 46
