Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Varsányi Péter István: Mészáros Lázár hadügyminiszter és a bácsi őrvonal szervezése
vező ígéretekkel tért vissza, hanem jelentős mennyiségű nurniciót, s a nemzetőrök zsoldjára tízezer pengőt is hozott.16 Az előzetes számítások szerint az összegyűlt nemzetőrök ellátásáról átmenetileg Bács megyének kellett gondoskodnia. A megye, s a szabad királyi városok 388 „nádori portáira” kivetés készült, miszerint 1848. július 1-től a megyei községek minden napra 14 949 kenyér- és 2 991 lórészletet Zombor kir. város minden napra 1 546 kenyér- és 309 lórészletet Szabadka kir. város minden napra 2 371 kenyér- és 474 lórészletet Újvidék kir. város minden napra 1 134 kenyér- és 226 lórészletet Összesen: 20 000 kenyér- és 4 000 lórészletet adnak. Nem állíthatjuk, hogy ez a tervezet az érintett hatóságok osztatlan örömére szolgált volna. Zombor közgyűlése július 10-én tiltakozott a terhek kirovásának elve és rendszere ellen a megyénél, a belügyminiszternél és Mészáros Lázár hadügyminiszternél. Mivel az ókéri tábor nemzetőrei nemcsak a megyét, hanem a hazát is védik, úgy látnák igazságosnak, hogyha annak polgárai „... az eltartási terheiben (is) osztozzanak”; vagyis a szállítási kötelezettségek elvének érvényesítését követelik. A kulpini „tárgyazókör” jegyzőkönyvében sokszor találkozunk a tábor élelmezésének gondjaival — bizonyítékaként annak, hogy az szinte megoldhatatlan feladatot jelentett Bács-Bodrog vármegye számára.17 A nemzetőrök gyülekezése a délvidéki táborban — igaz, nem a had-, hanem a belügyminiszter felhívására — 1848 júliusától követhető nyomon. (Számukat ma már nehéz tisztázni, mivel egészen mások a sajtóban közölt, talán szándékosan is felnagyított számadatok, mint a levéltári forrásokban találtak; másrészt a váltási idő eltérő volta ugyancsak megnehezíti számuk pontos meghatározását.) Először a Bács megyei helységek indították útjukra nemzetőreiket: Szabadka 300 — 360 önkéntese például — „... különösen az iparos osztály lelkesedett a haza ügyéért, és a helybeli magyarajkú lakossággal szóval és tettel versenyzett kifejezést adni hazafiságának”18 — Ókéren, Szenttamáson, Novoszelo és Futak községekben teljesített szolgálatot. Tolna megyéből kétezer nemzetőr indult — Perczel Miklós (1812—1904) őrnagy vezetésével, Baja érintésével — a védvonalban kijelölt helyére; július 18-án két és félezren érkeztek a Jászkun Kapitányságból, 1600-an Csongrádból, 2500-an a Kunságból, 3000-en Biharból. De jöttek nemzetőrök Csanádból, Pest megyéből, Aradról, Hont és Hajdú megyékből. Ezt egészítette ki az Óbecsén már állomásozó nemzetőrség (2591 fő). Egy augusztus 8-án készült kimutatás szerint a Bács megyében állomásozó nemzetőrség létszáma és elhelyezkedése ekként festett: Verbász központú jobbszárnyon 11 842 gyalogos és 570 lovas, az Óbecse térségében (ez a centrum) 16 Uo. 530. sz. jegyzőkönyvi kivonat. 17 Uo. 458. sz. 18 I.A. Subotica, fond mag. 1848. 45. sz. Iványi István: Szabadka szabad királyi város története I. Szabadka, 1886. 432 — 433. 47
