Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Urbán Aladár: Mészáros Lázár a Batthyány-kormányban
azt kívánta a Háztól: vagy terjesszék ki reá is az elmarasztalást, vagy róják meg a vádaskodót. Mikor az ellenzék ezt az érvelést visszautasította, Batthyány is beavatkozott a vitába. Közölte, hogy ha a képviselők nem rosszalják Perczel kijelentését, úgy ő a kormány nevében benyújtja lemondását. Ezzel a fenyegetéssel sikerült elérnie Perczel elmarasztalását. A miniszterelnök fellépésének magyarázata az, hogy az egyre nyíltabb horvát készülődés és az osztrák minisztérium ellenséges magatartásának ismeretében meg akarta menteni a kompromisszumos honvédelmi törvényt, jóllehet még abban a formában sem nagyon számíthatott a királyi jóváhagyásra. Erre és hasonlóakra érvényes Mészárosnak az a megjegyzése, hogy az országgyűlés előtt kényes helyzetében az interpellációkra „fél igazsággal, fél hazugsággal, és mindig szépítéssel kelle felelni”.29 Mészáros Lázár 1848 augusztusában két ízben is leutazott a bácskai táborba: először politikai megfontolásból, másodszor katonai szükségből. Az első útra augusztus 7— 14- között került sor, amikor is az ekkor tartott szemleutat az tette kívánatossá, hogy a kormány a Bécsben várható változások miatt (hogy ti. felveszi-e az osztrák katonaság a „birodalmi színeket” — vagyis, hogy elfogadja-e a jövőben a frankfurti német parlament utasításait) így halaszthassa el az újoncozási törvényjavaslat vitáját. Ez alkalommal meglátogatta a legfontosabb táborokat, tájékozódott a Szenttamás elleni már említett második támadás előkészületeiről, majd visszatért a fővárosba. Visszaútján, augusztus 13-án, vasárnap megállt Baján, és a városházán találkozott választóival, akik előtt — mint írja — „letette politikai hitvallását”.30 Az eset érdekessége az, hogy az országgyűlési választások előtt valójában egyetlen miniszter sem találkozott vidéki választóival, s a választások után — legalábbis 1848- ban — a kabinetnek egyetlen tagja találta meg a lehetőséget erre, s ez Mészáros Lázár volt. A déli táborba tett második útra augusztus 27. — október 1. között került sor. Ez azért vált szükségessé, mert a Szenttamás elleni második támadás kudarca, az ostromnál elkövetett ügyetlenségek gyanítható szándékossága miatt a kormány — és a közvélemény — kívánatosnak tartotta, hogy maga a honvédelmi miniszter utazzon a helyszínre, és vegye kezébe az irányítást. Jóllehet Mészáros nem titkolta, hogy nem tartja magát hadvezérnek, csak jó lovasvezérnek (aki egy ezredet elvezényel), a feladatot vállalnia kellett. Megérkezését követően Bechtold tábornok azonnal lemondott, így a miniszter lett a Verbász központtal kiépített bácskai magyar sereg főparancsnoka.31 Mivel ezzel a kérdéskörrel egy másik referátum részletesen foglalkozik, így csak két, Mészáros személyét érintő kérdést kívánok érinteni. Az egyik az, hogy ekkorra, tehát augusztus végére — szeptember elejére teljesen megromlott Kossuth és Mészáros viszonya. A pénzügyminiszter ekkoriban már teljesen bizalmatlan volt kollégájával szemben, amit jól mutat az, hogy a minisztérium által a verbászi táborba kormánybiztosnak kinevezett Beöthy Ödön megbízatását szeptember 4-én Kossuth az országgyűléssel is megcrősíttette. Ilyen lépésre korábban 29 perczel fellépésére ld. Mészáros Lázár Emlékiratai I. 114—116. — Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége 545 — 546. 30 Mészáros Lázár Emlékiratai 1. 100— 102. 31 Az aug. 27-i minisztertanácsülésére ld. KLÓM XII. 805. — Széchenyi István: Napló. 1317-1318. 31
