Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)

Kőhegyi Mihály: A pacséri Mészáros család nemesi oklevele

elhangzott. A reformerek kezdtek felfigyelni Lipótra. Ám a király az országgyűlés folyamán kitűnő külpolitikai sakkhúzások következtében megerősödött, nyilvánvalóvá vált, hogy a rendek nem tudják kikényszeríteni a számukra kedvező döntéseket. A nemesi-nemzeti törekvések zátonyra futottak. II. Lipót megnyerte a csatát a magyar rendekkel szemben.

Az ellenállás fő fészkét jelentő megyékben azonban — kiváltképpen az országgyűlési követeknek adandó utasítások megfogalmazásánál és megszavazásánál — döntő tényező volt, hogy a császárhű vagy az ellenzéki nemesek vannak túlsúlyban. Nyilvánvaló, hogy az uralkodó alapvető érdeke és célja volt, hogy már indulásakor elbuktassa a „rebellis” eszméket. Ehhez azonban nagyszámú új, a nemességet neki köszönő, a birtokadományok révén anyagilag is tőle, illetve a központi hatalomtól függő nemesekre volt szüksége. Ezt persze már II. József is felismerte, s ennek köszönhetően számtalan nemesítés történt a XVili. század második felében, gondosan vigyázva arra, hogy a megajándékozottak csak néhány ezer holdas birtokot kapjanak. Ennek a hullámnak köszönhette a gáhi (később az ajándékbirtokról pacséri) Mészáros család nemeslevelét. Az eredeti nem maradt ránk, csak az Országos Levéltárban, az ún. királyi könyvekben megőrzött másolatot ismerjük. Ennek hiteles magyar fordítása — Kapocs Nándor munkája — az alábbi:

NEMESLEVÉL, mely Mészáros János, másként GÁHY és az ő mindkét nemű valamennyi örököse és utóda részére adományoztatott.

1790. évben. 16896. szám.

Mi II. Lipót Isten kegyelméből a rómaiak mindenkor fenséges Császárja, Németország, Magyarország, Csehország (a fő címek ezen királyi könyv elején találhatók).

Ezennel emlékezetül adjuk mindazoknak, akiket illet, hogy Mi, midőn figyelembe vettük némely hívünk alázatos kérelmét és fenségünk előtti közbenjárását, ugyanakkor pedig megfontoltuk hívünk, Mészáros, másképpen Gáhi János kiérdemesült adószedő és Bács vármegyei ítélőtábla tényleges ülnökének hűségét és hűséges szolgálatainak érdemeit, aki, miután elvégezte a jogi tanulmányokat és elégséges gyakorlatot szerzett, először mint első titkár, majd 17 év és ami még azon túl van elteltével az előbb említett Bács vármegye hadiadó pénztáránál adószedő volt, érintetlen hűséggel és teljes megelégedésre annyira kitüntette magát, hogy együttes szavazattal kiérdemelte a fent mondott Bács vármegyei ítélőtábla ülnökévé való kinevezését. De más egyéb körülmények és követelmények alkalmából is bizonyította Magyar királyi Szent Koronánkhoz és fenséges osztrák házunkhoz való kitartó hűségét és előlegezte, hogy a jövőben is hasonló hűséges és kitartó buzgóságot fog gyakorolni (amikor mi ezt határozott és kegyes kívánságunkkal igényeljük). Amidőn tehát ezért, valamint császári és királyi kegyünkből és bőkezűségünkből, mellyel az egykori magyar királyok, a mi isteni elődeink példáját akarjuk követni, mellyel a tőlünk, fenséges házunktól és a keresztény egyháztól az érdemeseket és az erények gyakorlására törekvőket arra emlékezteti, hogy őket utánozva még nagyobbakra törekedjenek. Ezen Gáhy Jánost, és általa első feleségétől, Hundt Franciskától nemzett és született Dániel nevű fiát és Erzsébet nevű leányát, második feleségétől, Piukovics Katalintól való Elek, Antal és Ferenc nevű fiait és Szibilla nevű leányát, ezek mindkét nemű valamennyi örökösét és utódját és azokat, akik Isten áldásából

19