Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Antal József - Appel László - Kelemen Márton: A Mészáros-családfa kutatásáról
ANTAL JÓZSEF - APPEL LASZLO - KELEMEN MÁRTON A Mészáros-családfa kutatásáról Azóta, amióta Solymos Ede nyugalmazott múzeumigazgató Mészáros Lázár angliai sírjára irányította a közfigyelmet, Baja város lakossága szeretné, hogy az első független magyar kormány hadügyminiszterének hamvai magyar földben nyugodjanak. Az elmúlt 20 év alatt ennek érdekében a Magyar Honvédelmi Minisztérium és Baja volt tanácsa többször tett erőtlen kísérletet, de a próbálkozások minden esetben kudarccal végződtek. A sikertelen kísérletek mögött olyan politikai nehézségek álltak, amelyeket akkoriban még nem lehetett megoldani. Az 1980-as évek közepén már egyértelművé vált, ha egyáltalán lehetséges a hamvak hazahozatala, akkor az csakis állampolgári kezdeményezés alapján történhet, amit elsősorban azoknak kell szorgalmazni, akiket leginkább illet: a Mészáros család leszármazottainak támogatásával Baja város lakosságának. Ilyen előzmények után bízott meg bennünket 1986 augusztusában Kincses Ferenc akkori tanácselnök azzal a feladattal, hogy kutassuk fel a család Magyarországon élő leszármazottak. E megbízást a kutatás során egyre inkább magáénak érezte csoportunk. A családfakutatásba — módszertani szakirodalom híján — fokozatosan betanulva döbbentünk rá arra, hogy egy kisbirtokos család sorsának alakulásán keresztül a Bácska újabbkori történetéről is új ismeretekhez juthatunk. A kutatások kezdetén kevés megbízható adat állt rendelkezésünkre. Mészáros Lázár emlékiratai, Nagy Iván és Kempelcn Béla genealógiai munkái és Borovszky Samu vármegyetörténetc elsősorban csak a tájékozódást szolgálhatta. A bajai Türr István Múzeum segítette ugyan munkánkat, de az egyetlen megbízható adat, amelyen elindultunk, Mészáros Lázár születésének pontos időpontja volt. Anyakönyvi bejegyzése a bajai belvárosi római katolikus plébánián található. Nehezítette helyzetünket ugyanakkor, hogy az általunk vizsgált időszakban — lényegében 1790 és 1945 között — az anyakönyvezés szabályai többször változtak, és nem minden esetben állt rendelkezésünkre anyakönyvi index sem. Mivel Mészáros Lázár nem házasodott meg, a leszármazottakat testvéri és féltestvéri ágon kellett keresnünk. A család XVIII. század végi életében két helység játszott meghatározó szerepet: a pacséri birtok — innen ered a nemesi előnév — és Baja. Az apa, Mészáros János első házasságából — felesége Hunth Franciska volt — a gyermekek többsége Pacséron született. Az ő sorsuk nyomon követése volt a legnehezebb, mert a korabeli 14
