Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Szojka Emese: A bajai Türr István Múzeum néprajzi gyűjteménye
én ott töltöttem rokonaimnál és barátaimnál.”107 Ezekből a látogatásokból származtak gyűjteményének darabjai. Nem a műgyűjtő szándékával szaporította anyagát, hanem az emlékbe kapott tárgyakat őrizte meg. Halála után fia, Jo Bossányi a British Museum közreműködésével ajánlotta fel a gyűjtemény azon darabjait két magyarországi múzeum számára, melyekre azok érdeklődést tarthattak, így a bajai Türr István Múzeumnak és a Néprajzi Múzeumnak.108 Solymos Ede választotta ki a bajai múzeum részére a feltehetően erről a vidékről való darabokat azzal a meggondolással, hogy „Ervin Bossányi ugyanis a bajai múzeum létrejötte előtti évtizedekben gyűjtötte ezeket, és egy olyan régebbi stílust képviselnek, melyeket nekünk már nem sikerült találni”.109 Ilyen módon a néprajzi gyűjtemény 48 db, nagyrészt a múlt század második felében készült tárgyhoz jutott. Az anyag jószerivel textíliákból áll, kivételt képez az a három festett dobozfedél, melyeknek használata a Sárközből ismert, a Németországban készültek, és a dunai kereskedelem által jutottak Magyarországra.110 A textíliák egy része hercegszántói sokac készítésű, kilimtechnikával szőtt gyapjúkötények és takarók, bodorvászonból való, hímzett ingvállak, gyapjúból kötött, bocskorba való harisnyák111 és egy rátétes, talán mohácsi készítésű szűrdolmány.112 A többi darab a Sárközből való, parittya alakú főkötők, egy bíbor és egy gyapjúval hímzett jegykendő.113 A bajai múzeumnak az 1950 és 1985 közötti időszakában Solymos Edén kívül, illetve mellette voltak más munkatársai is, akik gyarapították a néprajzi anyagot. Solymos Ede aspirantúrájának ideje alatt114 (1954—1956) átmenetileg Frank Jánosné — utóbb Manga Jánosné — művészettörténész vezette az intézményt.115 Közel 800 db tárgyat gyűjtött ez idő alatt. Ez a tetemes tárgymennyiség elsősorban néhány Bajáról behozott kisiparosműhely anyagából tevődött össze: a kötélkészítés szerszámai, kádár eszközök, kékfestő nyomódúcok és egy gyertyaöntő-mézesbábos műhely tárgyai.116 Frankné többször járt Érsekcsanádon és Szeremlén. Ezek során különféle néprajzi tárgyakat vásárolt: kerámiát, bútort, konyhai eszközöket. Említésre méltó egy Szeremléről származó, múlt századi jegykendő.117 Az érsekcsanádi műtárgykereskedőtől, Szász Istvántól is vásárolt, többek között egy igen szép, bajai készítésű nagytálat.118 Frankné Bajáról már mint a néprajzkutató Manga János felesége távozott. Ez a tény annyiban érdekes, hogy Manga János 1955-ben járt Baján, és megfordult a környéken is. Ezúttal számos értékes, ma már pótolhatatlan néprajzi felvételt készített, például Bajaszentistvánon a fejen való teherhordásról és a bunyevácok szőttes tarisznyájának ünnepi használatáról.119 A bajai kutatók között elsősorban kell Báldy Bellosics Flórát megemlíteni, akit, bár csak rövid ideig volt munkatársként alkalmazottja a múzeumnak, gyűjtő- és kutatómunkája a kezdetektől szorosan kapcsolt a múzeumhoz. Pedagógusi munkája mellett járta be sorra a Baja környéki falvakat és gyűjtötte mindvégig önzetlenül a tárgyakat és az adatokat a bajai múzeum és a Néprajzi Múzeum számára.120 Szeretetét a néprajz iránt családjából hozta. 64
