Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)

Kőhegyi Mihály: A bajai múzeum szerepe Észak-Bácska régészeti kutatásában

selyemgyáros Bajának ajánlotta fel gazdag gyűjteményét, és gondoskodni kívánt elhelyezéséről is.34 Ebből a célból megvette a ferencesektől kertjük egy részét, és ide szándékozott felépíttetni a közművelődés házát, melyben a múzeum is helyet kapott volna. A háborús események meggátolták ennek megvalósításában, a trianoni béke után pedig Dérit meggyőzték arról, hogy aján­dékozza gyűjteményét Debrecennek, ahol az jobban szolgálja majd a kultúra ügyét.35 Az időközben nyugdíjba ment és Bajára költözött Borsay Jenő immáron Csonka-Bácska új székhelyén próbálkozott a megyei múzeum feltámasztásával. A Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulatot is újra kívánta éleszteni, de kísérletei kudarcba fulladtak. 1934 után magában a városban is megértek egy városi múzeum létrehozásának feltételei. Hosszú vajúdás után 1937 elején meg­indultak a helyi Takarékpénztártól kapott helyiségek átalakítási munkálatai, augusztus 13-án pedig Borsay Jenőt megbízták az addig összegyűlt muzeális anyag kezelésével és gondozásával. Szeptember 11-én pedig Miskolczy Ferencet a Városi Múzeum művészeti felügyelőjévé nevezték ki. A múzeummá átalakított apró szobácskábán, amely egyúttal raktározási célokat is szolgált, megkezdődhetett a rendszeres munka. Tiszteletet parancsoló és szívet melengető, hogy Borsay Jenő augusztus 14-én, tehát meg­bízatásának másnapján bejegyezte az első tárgyat. Bauer Antal 1825-ben készült nagy falitérképe volt ez, mely Bács-Bodrog megyét ábrázolta, és amit számos más tárggyal együtt maga Borsay adományozott az újdonsült múzeumnak. Ügy tűnik, hogy az 1909-ben Zombornak felajánlott gyűjtemény után is folytatta a környékbeli leletek mentését, mert a mostani anyagban edény­peremek, talpak, fülek, oldalak szerepelnek tetemes számban, amelyek mind a Szurdokpartról kerültek elő.36 Nemsokára meg­kezdődött az első világháborúból hazahozott emlékek áramlása a múzeumba (papír- és fémpénz,37 orosz vassisak,38 az SHS királyság által lebélyegzett magyar papírpénzek,38 hadifogolytáborok papír­pénzei,40 kitüntetések,41), de családi ereklyeként őrzött Kossuth­­bankót is ajándékoztak.12 A város kilenc vasmozsárral,43 gya­logsági karddal, szakállas vasnyílheggyel, ágyúgolyóval,44 szurony­nyal, pisztollyal,45 elkobzott puskával,40 vetette meg a fegyvergyűj­temény alapját. A régiségtárba került a sárgaréz kulcstartó,47 taj­tékpipa,48 zenélő óra,43 ingaóra,50 pecsétnyomó,51 lúdtollvágó.52 Itt kaptak helyet a régi fényképek is.53 Különösen értékes a bajai céhek (csizmadia,54 halász,55 fazekas,56 szabó,57 vízimolnár58) ládája, zász­laja, iratanyaga, jelvénye. Már a II. világháborút jelzi egy munkácsi repeszdarab53 és egy lelőtt repülő darabja.60 A múzeumba került leletek értékesebb részét képezik azok, amelyekről a találó bővebb felvilágosítást tudott adni. A Fekete Károly által beadott „római üveg amphora”-ról feljegyezték, hogy az a „Bajai Szöllök” vasúti megálló közelében lévő Tüske­szállásról (erdő mellől) került elő 1935-ben.61 A máig is meglévő Árpád-kori keresztről ezt jegyezték a naplóba: „Érsekcsanáddal átellenes Negyvenes melletti Dunazátony sziget partszakadékából 1 darab patinás bronz kereszt. Dr. Banner János, szegedi egyetemi tanár, az ottani régészeti intézet igazgatójának megállapítása szerint (1939. VI. 24.) Árpád-kori.”62 Hiesl József vaskúti szőlőjéből 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom