Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)

Merk Zsuzsa: A bajai múzeum ötven éve

JEGYZETEK

1 A gimnázium 1757-től 1851-ig a ferences rend irányításával működött; 1851 és 1879 között városi; majd állami főgimnázium; 1879-től a ciszterci rend III. Béla Gimnáziuma az államosításig.

2 Értesítvény a bajai feltanodáról az 1853/54-ik tanévben. Pest, 1854.

2i_22.

3 Czirfusz F. 1868. 9 —10.

4 Czirfusz Ferenc helytörténettel, régészettel foglalkozott, tanulmányt is írt Baja város történetéről, mely a gimnázium 1858/59-es értesítőjében meg is jelent. Később Bács-Bodrog vármegye tanfelügyelője lett, s egyik alapító tagja a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulatnak.

s Margalits E. 1885. 64.

s A tanároknak a múzeumok alapításában játszott szerepét megfigyelhetjük a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat múzeumának létrehozásánál. A komáromi múzeum történetét feldolgozók is felfigyeltek a pedagógusok ezirányú munkásságára. — Fehérváry M. 1986. 16 —17. A pedagógusok munkájára számít elsősorban Borsay Jenő, aki a két világháború közötti időszakban a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat feltámasztásán fáradozik. TIM Irattár. Baja, 1935. máj. 16.

7 Margalits E. 1885. 61 -62.

8 Uo. 56-57.

, Uo. 61.

10 1362 db érem és pénz, 400 db „régiséglelet”. — Gubitza K. 1908. 183. a TIM Adattár — 1911. jún. 16. Az 1923-as Türr-centenárium kapcsán

a polgármester és Gonda Béla, a Türr-életrajz írója, levelezésében számtalanszor felmerül a múzeum kérdése. Olyan összefüggésben is, hogy a család visszaköveteli az ereklyéket, ha nem gondoskodnak méltó elhelyezéséről.

— TIM Adattár sz. n.

íz Baja város közgyűlési jegyzőkönyvei az első világháború alatti időkből hiányosak, így az 1914-es sincs meg. Az adományozásról nem találtunk dokumentumokat a Bács-Kiskun megyei Levéltárban, ezért csak az újságok híradására hagyatkozhattunk, iá BK, 1914. június 20.

11 BKmL 7557/1916. tk. szám. A bajai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság végzése. 1915. dec. 4. — Ezúton is megköszönöm Kemény János levéltáros önzetlen segítségét.

is A ferences rendiek kertjének hasznosítása már régóta foglalkoztatta a várost. Déri Frigyes vásárlási szándéka előtt már több terv is született ennek a város központjában lévő elhanyagolt teleknek a felszámolására. A tervek csak tervek maradtak. Ezt bírálja a Baja c. ellenzéki hetilap ironikus hangvételű cikke: „A barátok kertje és egy új honmentő terv”.

— 1914. márc. 25.

i« BKmL — kgy. jkv. 50/1916. 1916. május 9-én felvett jegyzőkönyv az adományozásról.

i? BFU, 1914. aug. 13. — 1916. márc. 1., márc. 4. is FMS, 1922. jan. 26, febr. 12, 26. 1923. szept. 26., okt, 2., 23. i9 Ecsedi I. 1930. 14. — A Vezető is a „bajaiak csekélyke botlásával” magyarázza a gyűjtemény elvesztését, fo Dankó 1.1977. 4.

21 Uo. 4 — 5.

22 Löfkovits A. — Ecsedi I. — Nagy J. — Zoltai L. 1921. 13.

23 Déri 1920-ban írott levele Baja város Budapesten működő tanácsának.

— Solymos E. 1958. 7-8.

24 TIM Irattár. Borsay Jenő levele az alispánhoz, é. n.

2 5 A belépési nyilatkozaton egyetlen név sem szerepel, feltételezzük, hogy csak egy minta. — TIM Irattér, sz. n.

26 TIM Irattér. Borsay Jenő levele Bellosics Flórához. 1935. máj. 16.

27 TIM Irattár. Borsay Jenő levele az alispánhoz, é. n.

22