Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Merk Zsuzsa: A bajai múzeum ötven éve
Imrének a polgármesterhez írott leveléből az derül ki, hogy tán benne fogalmazódott meg először a Baján létrehozandó modern magyar képtár.34 Ez a hivatalos kultúrpolitika által nem kellőképp elismert művészek számára olyan képtár lenne, mely — Oltványi szavaival — ,,az élő művészetnek szentelődnék”35, megteremtve az állandó kiállítás lehetőségét. Kezdeti állapotában is keresztmetszetét adhatná az új irányokat kutató magyar művészetnek, s amely a ,,. . . mai magyar művészet tükre kívánna lenni, nincs tehát benne hely azok részére, akik. . . idejét múlt, kiélt formában közük mondanivalójukat.”36 Oltványi Imre felajánlotta képzőművészeti gyűjteményének egy részét, s vállalta, hogy kibővíti jeles kortárs művészek alkotásaival.37 Borbíró Ferenc polgármester lelkes híve volt a tervnek. A megvalósítás egyik legnagyobb akadálya lehet, általában, ha nem találnak megfelelő helyiséget a gyűjtemény befogadására. Ezt oldotta meg a bajai Takarékpénztár igazgatósága, amikor azt a határozatot hozta, hogy ha ,,a város ezt a képtárat és a múzeumot létesíti, régi helyiségeit díjmentesen átengedi.”38 Borbíró Ferenc így már kész tervezettel állhatott a Törvényhatósági Bizottság elé, amelyben a képtár mellett a múzeum létrehozása is szerepelt. A Törvényhatósági Bizottság 1936. október 7-i ülésén hozott határozatot a képtár és múzeum felállításáról.39 A város vállalta a Takarékpénztár által átengedett helyiségek rendbehozását, és a háztartási alapból 1200 pengőt szavaztak meg a legszükségesebb kiadások fedezésére. Ezt az összeget a következő, 1937-es évre szóló költségvetési határozatban már szerepeltették.40 1937 elején megindultak az épület átalakítási munkálatai.41 Augusztus 13-án Borsay Jenő kapott megbízást a „muzeális anyag kezelésére” és az anyaggyűjtésre,42 ezt követte Miskolczy Ferencé szeptember 11-én, melyben a Városi Múzeum művészeti felügyeletét bízták rá.43 Borsay Jenő megbízatásának előzménye a júliusban légvédelmi okokból elrendelt lomtalanítás, ezzel kapcsolatban felhívja a polgármester figyelmét arra, hogy muzeális értékű tárgyak pusztulhatnak el.44 Megszerkesztette azt a felhívást, melyet 1000 példányban kinyomtattak és terjesztettek a városban, s ezeken felsorolták a várostörténeti szempontból fontos, feltétlenül megőrzendő tárgyakat.46 Megkezdődött a gyűjtőmunka a múzeum számára juttatott apró szobában, mely raktár is volt egyben. (A nagyobb terem az Oltványi-gyűjtemény állandó kiállítóhelye lett.) A szerzési naplóba már augusztus 14-én — Borsay Jenő megbízását követő napon — bejegyzik az első tárgyat, s folyamatosan, elsősorban adományokból, nap mint nap gyarapszik a gyűjtemény. Borsay Jenő kialakítja a múzeum szakosztályait, elképzelései és a beérkezett anyag alapján: I. Várostörténeti szakosztály; ezen belül oklevéltár, térképtár, ereklye-, pénz- és éremgyűjtemény, régészeti tár, ipar- és kereskedelem -1 ör ténet i alosztály II. Néprajzi osztály III. Természetrajzi osztály IV. Közkönyvtár V. Képtár46 10
