Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Bárth János: Baja népessége a XVII. század végén és a XVIII. század elején
Zombor Marian Dovity 77 éves Valószínűleg a török alatt is Garán lakott, mert vallja, hogy Garára hordott fát a Szeremle környéki erdőkből. Ninko Hadnagy 50 éves „Bajához közel Legyen nóvő helységben lakván, migh a’ Török Baján laktában Török Földes Ura is Baján lévén, akkoriban Baja alatt lévő Szeremlyei Malmokban ürölvén, járt, és nem különben, a’ mint mondá, Baján akkori Lakos Török Földes Urához bé járván, hogy jó népes hellységh volt tudgya, azután penigh hogy a Török Baj árul el nyomattatott, Zomborra katonáskodni ment, és . . . Zomborrul Levity és Vulin névő Militáris Tisztekhez gyakrabban Bajára járt. . (4.174.) Novak Maturusky 88 éves „Török üdőben . . . Felső Szent Ivány névő Helységben lakván, gyakrabban Szeremlyei Malmokba . . . járt, . . . azután Szirmiumban Nándor Fejér Várnak megh vételéigh lakván, onnan Zomborra jővén, az hol most is lakik. . .” (4.176.) Stajti Raicz 80 éves ,,. . . Török üdőben Gara névő . . . hellységben lakott,. . . Garárul penigh, az Török midőn eltakarodott volna errül az földrül, az Fatens Zomborra ment lakni . . .” (4.179.) Jakoby Sulyevics 50 éves Mélykúton lakott a török kiverésének tájékán. Korábbi időkről nincs szó a vallomásában. Zsablya Veszelin Szkelecsia 70 éves „Török ideiben ugyan Török részre tizedet Bajára hordván, Kulpin névő Bácskaságba lévő Hellységbül...” A török kiverése után 12 évig Baján lakott, majd Zsablyára távozott. A neveket olvasva feltűnik, hogy a délszláv személynévalakokban néhány esetben Baja környéki helységek nevei bujkálnak. Ezek a helységek valaha lakóhelyei voltak azoknak a személyeknek, akiket később, idegen környezetben előző lakóhelyükről emlegettek. A tanúk harmadik csoportjából az alábbi nevekről feltételezhetjük, hogy bácskai helységneveket rejtenek: Baracsanin (Baracska), Borotyanin (Borota), Pakovcsanin (Piakova-Pakova-Paka), Bikityanin (Bikity). A fentebb említett vallomásrészletekben is szó esett már arról, hogy egyes tanúk, akik a török időkben Baján, vagy Baja környékén éltek, 1686-ban, az ország felszabadításakor, a kivonuló törökkel együtt elmenekültek. Úgy látszik, egy ideig követték egykori uraikat, de meggondolták a dolgot, és a Szerémség tájáról vagy Nándorfehérvár falai alól visszatértek Baja környékére. Valószínűleg hűséges kiszolgálói voltak a török uraknak, azért látták jobbnak 1686 őszén, hogy útra keljenek.10 Alábbiakban olyan vallomásrészleteket mutatunk be, amelyek Baja városának XVII. század végi nagyságáról, népességéről, általános helyzetéről szólnak. Ezek a vallomásrészletek azért hangzottak el, mert a Szeremle és Baja határperében, 1726 novemberében végzett vallatás során többek között az alábbi kérdésre is felelni 98
