Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Merk Zsuzsa: A bajai múzeum ötven éve
díjasként, főfoglalkozásuk mellett tevékenykedtek. Borsay Jenő nyugdíjas, Bárdos Ferenc, Bácskai János György, Hódsághy Béla, Miskolczy Ferenc tanár, Takács Endre városi főlevéltáros volt. Egy szakképzett muzeológus munkába állása legalább egy tudományterület következetes művelését, határozott kutatási irányát jelenthette. Fontos eseménye az 1949-es évnek, hogy az épület Deák Ferenc utcai emeleti részével növekedett a múzeum területe, s ez döntően Takács Endre érdeme. Azonban így sem lett összefüggő a termek sora, mert ezek közé más intézmények hivatali helyiségei ékelődtek. A főtérre néző épületrész megszerzésével meg lehetett volna oldani ezt a problémát, de ez sem az akkori, sem a későbbi próbálkozások során nem sikerült. A Béke tér felé történő nyitás ugyanakkor kedvezne a kiállítások látogatottságának is.97 A múzeum életének 1949-cel lezárult az a szakasza, amelyben a megteremtésére irányuló kísérletek után az alapításról szóló határozat született, valamint a gyűjtemény csíráinak létrehozása történt meg. Az 1950-nel induló új korszak lesz az, melyben a bajai múzeum valóban múzeummá, Észak-Bácska történelmének emlékeit gyűjtő és megőrző, ezeket feldolgozó és bemutató tudományos és kulturális intézménnyé válik. A következő 37 évben már nem elsősorban a nagy változások, hanem a tudományos és gyűjtő munka folyamatossága lesznek a meghatározók. Ehhez az államosítás teremtette meg az alapot, mely egységes és központi irányítás alá helyezte — az egyházi kezelésűek kivételével — az összes múzeumot. A bajai is egy országos szervezet része lett, s további életét ugyanazon, bár korszakonként változó irányelvek szabályozták, mint a többi vidéki múzeumét. Egyéni arcát kutatási területének sajátos történelme, valamint az itt folyó munka jellege és színvonala határozta meg, mely nagyban a múzeum tudományos dolgozóinak tevékenységétől függött, és függ ma is. Az új múzeumszervezet kiépítésének első állomása a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának létrehozása, amely átformálta a múzeumok belső életét is. Lehetővé tette a gyűjtemények vásárlások útján történő bővítését, s ez jelentősen enyhített a muzeális anyag gyarapításának esetlegességén. A múzeumok számára biztosította az anyagi fedezetet restaurátor-műhely felszerelésére, a műtárgyvédelem a múzeumi munka fontos részévé válhatott. E kétségkívül nagy eredmények mellett a túlzott központosítás nem volt képes a helyi igények megfelelően gyors tudomásul vételére, ezenkívül az ötvenes évek mennyiségi szemlélete a tervteljesítések és munka versenyek béklyóival korlátozta is az új lendülettel megindult kutatásokat.98 A lehetőségeket és eredményeket, ugyanakkor a kívülről kényszerített feladatvállalásokat egyszerre tükrözi a bajai múzeum 1950-es munkaversenyre jelentkezése. „Az ötéves terv végrehajtásának nagy munkájából a bajai múzeum is ki akarja venni a maga részét. A munkaversenymozgalom gyakorlati értékével tisztában vagyunk, és a koreai események is arra ösztönöznek, hogy abba a nagy szolidaritásba, amelyben az egész békeszerető világ a Szovjetunió vezetésével eggyé forrott, mi is belekapcsolódjunk. A múzeumok közötti versenyben az alábbi pontok szerint kívánunk részt venni : 2 17
