Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
Katymár és környékének Árpád-kori és középkori története
ja, melyben Bechey Imre fia Tuteus újra megkapja Pacala zenpetur birtokot. Ennek alapján. Nagy Lajos király meghagyásából, beiktatja — ellentmondó nem lévén — a háj szentlőrinci káptalan.5« 1371-ben már az unokáé, Teuteus fia Lászlóé a birtok. Zantou-i Demeter fia Mihály és Gezty-i Lőrinc fia János jobbágyai három birtok — köztük Patana zenthpeter — határát jogtalanul használják, amitől a bácsi káptalan eltiltja őket.515 Mindez nyár közepén (július 31.) volt, de az eltiltás nem sokat használhatott, mert szeptember végén magának László hercegnek, az ország nádorának kellett megismételnie Patanazenpeter és két társfaluja ügyében az eltiltást.516 1375-ben Garai Miklós macsói bán foglalta el „Bochalya zentpetur, más néven Pachala zentpetur” birtokot és házakat meg épületeket emeltetett itt. Nyilván jobbágyokkal telepítette be a jogtalanul elfoglalt területeket. Nagy Lajos a szekszárdi kon ventet bízza meg a kivizsgálással, akinek az embere — Miklós pap — összehívta a szomszédosokat és határosokat, közölve velük a király parancsát; Miklós bánt pedig az épületek emelésétől, és az azokba való betelepedéstől, az ország törvényének követelménye szerint, eltiltotta.517 1400-ban Zsigmond király Töttös László fia Lászlónak adományozza Szentderzs falut. Az oklevélbe 18 más birtokát is belefoglaltatja a biztonság kedvéért. Közte van „Bachalma, Sempeter” is, de a kettő közé vesszőt tett az oklevél írója, aki ezt nyilván két falunak vélte.518 1406-ban a környékbeli falvak jobbágyaival együtt Pathala község lakói is a bajai vásáron voltak, ahonnan a bátai apát Szeretnie nevű falujába hajtották őket, némelyiket közülük csúnyán összeverték, és addig tartották fogva, amíg akarták. A nádor a kalocsai káptalant bízta meg az ügy kivizsgálásával.519 Az alábbi oklevélben a birtok már újra a Töttös családé. Garai Miklósnak tehát nem sikerült megszerezni és betelepíteni. 1417- ben Töttös László özvegye és fiai emelnek panaszt Ozorai Pipó katonái ellen, akik a Bosznia elleni hadjárat során, oda és visszafelé is „a legvadabb törökök módján teljesen és mindent feldúltak, elpusztítottak és kiraboltak”. Zsigmond kemény hangon szólítja fel Ozorait, hogy adjon elégtételt az árváknak, mármint Töttös özvegyének és gyerekeinek. Egyúttal a két macsói bánt és a pozsegai ispánt utasítja ennek ellenőrzésére.520 1419-ben a macsói bán a szekszárdi konventet bízta meg annak a hatalmaskodásnak a kivizsgálásával, melyet Csezmiczei Miklós jobbágyai a Töttösök Pathala falujában elkövettek. Először csak a földeket szántották el, de az egyik éjszaka a falut is megrohanták, és az itt lakó jobbágyok marháit és apró jószágát elhajtották, a házakban talált holmikat pedig elrabolták, majd a kapukat lerombolták. Az oklevél elmondja, hogy a faluban Szent Péterről elnevezett templom van, melynek ajtaját szintén lerombolták a támadók.521 Mindez október 27-én történt. Ám nem ez volt az első támadás a falu ellen. Október 3-án Pathala birtokból, mely a Töttös családé, sok földet elszántottak.522 Nyilván akkor háborgatták tovább a falu lakóit, amikor kiderült, hogy földesuruk a 69
