Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A nemesi vármegye
alispánok esetében. Először (1327) Imre barsi ispán neve került elénk, 1436-ban Guthi Ország János zarándi ispán szerepel.263 Ők tehát más megyében ispánok. Ügy tűnik, hogy a XV. század elején a mindenkori macsói bánok voltak Bodrog megye ispánjai. Garai Dezső macsói bán és egyúttal Bodrog ispánja 1419- ben két oklevélben, 1428-ban pedig Marothi János és Lévai Cseh Péter szerepel ugyanilyen minőségben.264 Báni méltósága következtében általában több megye (Somogy, Baranya, Tolna, Szeréin, Valkó) ispánja is volt egyúttal.265 A kalocsai érsek örökös főispáni címét 1444-ben említik először, de ez ekkor — éppen a fentiekből következően — még nem lehetett állandó, tehát valóban örökös.266 A jogot először II. Ulászlónak a temesi főispánhoz írott levele ismeri el, melyben a király a kalocsai érseknek a bácsi főispánságra vonatkozólag adott kiváltságleveléről szól és régi gyakorlatra hivatkozik.267 A főispánok és alispánok mindig a szolgabírákkal együtt járnak el hivatalos ügyben. Többnyire az oklevelek címzettjeiként, illetve annak kiadójaként is szerepelnek. Szolgabírákat először IV. Béla (1254) hamis oklevele említ.268 A szervezet azonban nagyjából ekkor keletkezett.260 III. Endre 1291-es és 1298-as törvényei országszerte egységessé teszik működésüket.270 A szolgabírák már nem királyi, sem ispáni tisztviselők, hanem választott vármegyei tisztviselők, akik a megyei autonómiát, a nemesség akaratát képviselték a főispánnal (alispánnal) szemben. Választásuk egy évre szólt, de mivel terhes kötelezettséggel járt, elfogadására a tehetősebb nemeseket büntetéssel kellett kényszeríteni.271 A szolgabírók az alispánnal együtt testületileg bíráskodtak a megyei törvényszéken. Általános nézet, hogy a megye 4 szóigabírájának megfelelően 4 járásra oszlott, de ezeknek a járásoknak székhelyeik nem voltak. Elképzelhető azonban, hogy egyes helyeken mindig ugyanazon a (hetivásár?) napon tartottak törvénykezést, de erre a kevés oklevél nem nyújt egyértelmű bizonyítékot.272 A Katymár környéki oklevelekben az alábbi szolgabírák szerepelnek: Reg-i Tamás és Besenew-i Albert ketten (1390), Chepch-i Gergely fia Miklós és Reeg-i Tamás ketten (1391), Zentlazlou-i Tamás fia Lőrinc és Besenew-i Fewldes Benedek ketten (1393), Chipchi-i Pál és Paka-i András ketten (1400), Chypch-i István és Lekche-i Illés ketten (1406), Lekcheu-i Sulyok László és Beseneu-i Gál fia Pál ketten (1408), Kakat-i Sandrin és Besenew-i Mátyás ketten (1420), Aranyan-i György fia János és Syde-i Imre ketten (1438), Aranyan-i György fia János és Syde-i Imre ketten (1438), Ordod-i Miklós és Besenw-i Antal (1458), Thamasfalwa-i Loranth Mihály és Baroth-i István ketten (14 62).273 Mindebből egyértelműen kiderül, hogy Bodrog megyének nem az általában szokásos négy, hanem mindössze két szolgabírája volt. Ez talán a megye viszonylag kis területe miatt volt így. A szolgabírák rendszerint egy évig vannak hivatalban. Reg-i (vagy Reeg-i) Tamás 1390-ben és 1391-ben is szerepel az oklevelekben. Aranyan-i György fia János és Syde-i Imre ugyan kétszer szerepelnek (1438), de a két oklevél egy napon kelt. A 3* 35
