Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A nagybírák
kát durván megvertek és megsebesítettek, ezen Pathalában lakók néhány házának kapuját lerombolták és elpusztították”. A szekszárdi konvent valósnak találta a vádakat.235 Az ügyek előzményét és folytatását is ismerjük, de a bánhoz írott oklevelekből. A macsói bánok jogszolgáltató szerepének fontosságát bizonyítja, hogy a király után hozzá intézték a legtöbb oklevelet a Katymár környéki ügyekkel kapcsolatosan, összesen nyolcat (1400, 1419, 1419, 1419, 1425, 1428, 1438, 1438). 1400-ban a Duna bal partján levő Sembech-birtokon a Töttösök kis erődöt akartak építeni, de ezt a Duna jobb partján birtokos szekcsői Herceg család emberei lerombolták. Bubek Ferenc és Maróti János macsói bánok felszólították Bodrog megye alispánját és szolgabíráit, hogy az esetet vizsgálják ki. A gyűjteményünkbe azért került ez az oklevél, mert a megye két nemest küldött ki: Lengel-i András fia Lászlót, és ugyanazon Legen-ből Balázs fia Antalt, akik igaznak találták a vádat.236 A vár azonban hamarosan felépült, mert 1406-ban a sembechi várnagy fogta el a pécsi püspök két jobbágyát, akik feltörték a somogyi templomot, és annak pénzét ellopták.237 Már találkoztunk azzal a hatalmaskodással, melyet Csezmiczei Miklós jobbágyai a Töttösök Pathala nevű birtokán elkövettek. A templom ajtajának betörését, jobbágyok fogságba vetését, a házak kapuinak lerombolását említő báni oklevél november 3-án kelt, és a szekszárdi konventnek szólt.238 Alig néhány nappal később jelenti Garai Dezső bánnak a kalocsai káptalan, hogy Geszti Miklós fia László „igen sok szántóföldet felszántatott hatalmaskodva”, s nyilván be is vetette a maga hasznára.239 Garai Dezső eljárását lassúnak találhatta Töttös László nemes özvegy úrnője, mert Zsigmond király nevében december 19-én ráíratott a bánra. Ebből az oklevélből már világosabb a bűntény. A „súlyos panasz” szerint Zanai Miklós jobbágyai október 27-én „a Pathala birtokhoz tartozó szántóföldek nagy részét learatták és elvetették, és végre ugyanazon a napon az éjszaka csendjében... az itt lakó jobbágyok összes barmát és aprójószágát elvették és elhajtották”, de ezzel még nem érték be, hanem betörték a templom ajtaját, s a nyilván ide menekült lakosság közül 5 jobbágyot kihúztak és elvittek, a házak kapuját pedig elpusztították és lerombolták. Nemsokára rá (november 1.) megismételték ezt a rablóhadjáratot. Ezzel azonban még nem ért véget Patala lakóinak kálváriája. Három héttel később (november 21.) Geszti Mihály fia László emberei támadták meg a falut, 13 jobbágyot nagyon megvertek, akik közül egy belehalt sebeibe, a többit pedig egész napon át súlyos fenyegetéssel arra akarták rávenni, hogy elmeneküljenek, azaz falujukat elhagyják. Nyilván a szomszédos birtokukhoz akarták csatolni annak földjét. Zsigmond szokatlanul keményen megparancsolja a macsói bánnak: „És mivel az ilyen mértéktelen és ismétlődő hatalmaskodásokon bosszú nélkül semmiképpen nem akarjuk magunkat túl tenni, ezért... Töttös László özvegy nemes úrnőjének és fiának a hamisítatlan jogot és igazságot, valamint a teljes elégtételadást úgy annyira kötelesek vagytok ... kiszabni, hogy emiatt nekik ne kelljen többé felségünk előtt panaszkodni.”240 31