Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
Katymár és környékének Árpád-kori és középkori története
valamely ősétől hallotta, hiszen Kajánd régi település volt, és valahol Garától délre, Bátoregyházától 10—20 kilométerre délnyugatra feküdt/1'*4 Az oklevél világosan megmondja, hogy a felsorolt falvak valamikor lakottak voltak, de már régóta üresek és lakatlanok. Nyilván a tatárjáráskor pusztultak el. A birtok körül azonban nem lehetett minden rendben. Nem hiába mondotta több nemes birtokában lévőnek Bátoregyházát a szomszédos falubeli Simon. Nagy Lajos 1343-ban a budai káptalant bízza meg az újbóli beiktatással, mivel „Theutheus és Wesseus mesterek, udvarunk kedvelt és hűséges vitézei állandóan udvartatásunkban tartózkodnak a mi szolgálatunkkal elfoglalva”, s ezért nem tudják a jogtalanságokat elkövetőket név szerint felsorolni. A káptalan Gybard, Acha és Bathur ősi határjeleit megjárta, s miután az összehívott szomszédok közül senki ellent nem mondott, azt Thutheus mesternek örökös tulajdonául rendelték.445 Két év múlva (1345) újabb két birtokot szerzett Töttös, de az oklevélbe Lajos királlyal Batur-ighaza falut is belefoglaltatta. A háj szentlőrinci káptalan ennek alapján Töttöst és fiainak fiait örökös birtoklásra beiktatta a szóban forgó birtokokba.440 1400-ban hallunk utoljára a faluról. A bácsi káptalan ekkor, Zsigmond király rendeletéből Töttös László fia Lászlót beiktatja Szentders birtokába. Az oklevél 18 más falu nevét is felsorolja (Töttösék valamennyi Bodrog megyei birtokát?), melyekbe a törvényes beiktatást nagyon kívánja.447 Erre ugyan nem volt szüksége, hiszen az ő tulajdonában voltak e községek, de per esetén nem ártott minél több királyi adományt és megerősítést felmutatni. Nyilván ezért foglaltatta az oklevélbe a többi falu nevét is. A kis település lakói azonban lassan elhagyták a falut. Többet nem szerepelnek az okleveles anyagban.448 Nyilván a szomszédos községekbe települtek át. Ezt könnyen megtehették, hiszen azok is a Töttös család kezében voltak, s így földesurat sem kellett változtatnak. Bátoregyháza helyét csak hozzávetőlegesen tudjuk meghatározni: Borsód, Patalaszentpéter, Bothalma, Lengyel, Katymár és Eszter között feküdt. Nagyjából a mai Kamenyákpuszta tájára tennénk határát.449 Kemény Simon szerint Csátalja alatt keresendő a helye.450 Ez azonban — az okleveles anyag ismeretében — tarthatatlan vélemény. BOTHALMA Számos török eredetű személynév őrződött meg helyneveinkben. A török nevek egy része valójában török eredetű is volt (kabar, úz, besenyő, kun), de egy részük magyar. Árpád családjának számos tagja viselt török nevet. A Bot személynév talán a török „tevecsikó” jelentésű szóból vagy a magyar bot=buzogányból keletkezett, ahonnan Botond vezér neve is származik.451 A „halma” kiemelkedő helyre, dombra utal. A falu 1290-ben szerepel először okleveleinkben.452 Ekkor az acsaiak e vásárolt földet szegénységük miatt 15 márkáért eladták Morgói Kuun Istvánnak.453 Ö azután egy évre rá (1291), nővére hozományaképpen átadta sógorának Garai Imre fia Péter-60
