Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)

Katymár és környékének Árpád-kori és középkori története

gabírája — miután a kiküldött megyei emberek igaznak találták a vádat — erről hiteles bizonyítványt adott ki.412 1393-ban bát­­monostori Töttös Lászlótól elloptak egy lovat. István, a ménes pásztora, megtalálta azt Öltük Miklós kun embernél, és a jog rendje szerint visszavette. Miután a kun Öltük Miklós a Töttösök Kagmar-i birtokán lakott, és István pásztor is jobbágyuk volt, ezért az ügyet a szomszédos Izteren (Eszter) tárgyalták. Öl­tük esküvel tisztázta magát a vád alól.413 Az 1388-as oklevélben említett rablással kapcsolatosan a Töttös család nem kaphatott elégtételt, mert 1394-ben megismétlik akkori panaszukat az or­szágbíró előtt, aki maga elé idézte a perlekedőket. Geszti János megbízottja („ügyvédje”) szerint ura ártatlan a rablótámadásban. Az országbíró elrendeli, hogy a bácsi káptalan előtt tizenketted­­magával ezt esküvel kell bizonyítania.414 1406-ban Pál bátai apát szeremlei jobbágyai a bajai vásárról 13 falu jobbágyát hurcol­ták el, árujukkal együtt, Szeremlére. Közte voltak a Töttös család Kachmaron lakó népei is.415 Ez annyit jelent, hogy a falu — és természetesen a szomszéd települések is — eljutottak az áruter­melésnek arra a fokára, amikor már felesleges mezőgazdasági ter­ményeiket, a kézművesek árujukat távolabbi piacon értékesíthet­ték. A szeremlei földesúr minden bizonnyal azért szerette volna áttelepíteni a vásárt a saját falujába, mert akkor a vámot és vá­sárpénzt ő szedhette volna. 1416-ban Zsigmond király utasít­ja a kalocsai káptalant, hogy vizsgálja ki azt a hatalmaskodást, melyet Farki György madarasi tiszttartó Töttös László özvegyé­nek, Orsolyának Kathmar-i birtokán elkövetett. Farki ugyanis egy kölessel terhelt szekeret, és az eléje fogott négy lovat elvette Bertalan katymári jobbágytól. Az eset a szomszédos Madarason történt.416 1420-ban Töttös jobbágyai 100 ökröt vittek el Pál bá­tai apát birtokáról. A megkérdezettek között Kachmar Mátyás is szerepel. Valószínűleg nem vezetéknév volt a katymári, mert a felsorolásban mindjárt Mihály következik Mátyás után, tehát mindketten katymári jobbágyok voltak.417 Még ugyanebből (1420) az évből kelt egy nehezen értelmezhető oklevél. Ozorai Pipó egyik embere Töttös László fia János „Kakmar-nak hívott birtokáról” négy ökröt vitt el. A dolgot felfedezték, és Vadas János katymári bíró Madarason őriztette az ökröket és a tolvajt. Amikor azonban Bodrog megye két kiküldötte világosságot akart volna deríteni az ügyre, a tolvaj „máshová” távozott”.418 Az új szomszédokkal, Madaras földesurával, Ozorai Pipóval, Zsigmond király nagy ha­talmú hadvezérével sűrűn találkozunk az 1410-es évek után ok­leveleinkben, mert madarasi tiszttartói és jobbágyai, uruk árnyé­kában, sorra-rendre hatalmaskodnak a környék falvaiban.419 1424- ben például a Töttös család kezén lévő Borsod és Kathmar birto­kon szántókat és kaszálókat foglaltak el. A „nem kevés” szerzett területet Hezter határához akarták csatolni.420 1428-ban Zsigmond a macsói bánokat a Zanai Miklós özvegye és Geszti László jobbágyai által a Töttösök kárára elkövetett ha­talmaskodások kivizsgálására utasítja. Geszti emberei — többek között — Töttös János Kathmar-i birtokáról négy, a földesúr tu­lajdonát képező lovat, egyik jobbágyának, éspedig Zywlas Lő­rincnek húsz ménesbeli lovát vitték el Szent Anna (július 26.) 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom