Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)

A nemesi vármegye

szükségesnek.291 Két esetben (1425, 1438) a kiküldöttek egy fa­luból valók, máskor meg három szomszéd faluban lakó nemest küldenek ki (1458).292 Az okleveleinkben szereplő megyei emberek összeállításából az tűnik ki, hogy felesleges fáradság elkerülése céljából úgy igyekeztek megválogatni azokat, hogy az illetők a cselekmény színhelyéhez közel lakjanak. Nyilván ők rendelkeztek a legtöbb helyismerettel. Arra is ügyeltek, hogy lehetőleg egy faluból le­gyenek, vagy szomszédos településben lakjanak. így a kiszállás időpontját könnyebben egyeztethették. Mátyás szakított az eddigi gyakorlattal, amely úgy látszik, nem vált be, és elrendelte, hogy erre a célra minden megyében külön esküdteket válasszanak a megyében lakó tehetősebbek kö­zül (8—12-t, vagy amennyire szükség van), és csak ezek mehet­nek ki a káptalan vagy konvent bizonyságával tanúvallomások, perbehívások, iktatások és egyéb végrehajtások eszközlésére. A megválasztás egy évre szólt, mint a szolgabíráké.293 A megyei ítélőszék tanácsa azonban nemcsak a megye tisztviselőiből állt, hanem ezek mellett az állandó tagok mellett bírótársakként sze­repeltek az ott megjelent nemesek is. Ezek száma nem volt meghatározva, s nyilván alkalmanként választották őket. így például amikor Losonci István macsói bán törvényt tart Bodrog megye tolvajai és gonosztevői ügyében, mellette 12 esküdt ül­nök szerepel a két szolgabírón kívül.294 Mátyás tehát bizonyos értelemben csak régi szokást szentesített és szabályozott. Az esküdtek onnan kapták a nevüket, hogy a megyei nemes­ség részéről történt megválasztásuk után az alispánnal és szol­­gabírákkal együtt esküt tettek le a szent kereszt érintésével hi­tükre és a szent koronának tartozó hűségükre, hogy csak az igazság fogja őket ítéletükben vezetni, s egy gonosztevőt sem fognak eltitkolni.295 Míg a vármegyék szolgabírái és a 8—10 ki­rályi ember kerületenként voltak beosztva, s így sokkal rövi­­debb idő alatt és kevesebb fáradsággal, célszerűbben, olcsóbb fuvarral eszközölhették a ténytanúsítási, addig a hiteleshelyi eljárás fölöttébb költséges és lassú volt. Ezért válik a vármegyei jogszolgáltatás mind általánosabbá.296 A megyei oklevelek hi­tele mindvégig elsősorban a tanúk hitelén nyugodott. A királyi oklevelekkel ellentétben minél öregebbek, annál kevesebb a bi­zonyító erejük.297 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom