Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A nagybírák
A NAGYBlRÁK A korai magyar feudális állam legfontosabb szerveit a jogszolgáltatás nyújtotta, s a feudális jog fokozatos kiépülése, kiterebélyesedése ezek ítéleteiben testesült meg. A középkoron át ennek az államszervezetnek az volt a fő jellemvonása, hogy nem ismert más közügyet, mint a hadügyet és a törvénykezést : a külső és belső béke biztosítását.158 A király bíráskodási tevékenysége a legmagasabb szintű a korai feudális államban. Ám sokirányú elfoglaltsága mind kevésbé tette lehetővé, hogy a bíráskodást maga végezze. Éppen ezért kellett helyettesekről gondoskodni, akikből azután az idők folyamán külön szervezettel rendelkező, ún. nagybírák lettek. A NÁDOR Jogszabályaink szerint a királynak csak évente egyszer, Székesfehérvárott kellett ünnepélyes jogszolgáltatást tartani, de az Aranybulla megengedte, hogy a nádor helyettesítse.159 Már Szent László törvénye lehetővé tette a nádornak, hogy a királyi udvarban a hozzáforduló nemesek felett ítélkezzék.150 A XII— XIII. század fordulóján a fejlődés már annyira előrehaladt, hogy a nádor nemcsak a királyi udvarban, mintegy a király helyetteseként bíráskodott, hanem kint a vidéken is, saját kúriájában.161 Ezzel nem szenvedett csorbát az a régi és korán kialakult jogelv, hogy az ősi nemzetségek utódai, a közjogilag szabadok felett csak a király bíráskodhatott, mert Szent László törvénye ezt a jogot a király közvetlen helyettesére is kiterjesztette.162 A magyar alkotmánynak később is egyik alaptétele, hogy a nemesek fontosabb ügyekben csakis a király személyes bírói hatósága alatt állanak.163 A XIII. században a nádor (palatínus) már nem annyira királyi tisztségviselő többé, hanem mindinkább a legmagasabb rendi méltósággá válik, s mint ilyen, a kialakuló rendek törekvéseinek képviselője a királyi hatalommal szemben. Az 1290. évi dekrétum 9-ik cikke pedig egyenesen azt írja elő, hogy a központi királyi szervezet tisztségviselői: a nádori, tárnokmesteri, alkancellári és udvarbírói tisztséget csak az országgyűlés hozzájárulásával (ex consilio nobilium) töltsék be. III. Béla óta a nádor bíráskodásának súlypontja nem — a különben is mozgó — királyi udvarban van. A nádor állandóan utazik, járja az országot és kezdetben vidékenként, később megyénként törvénykező gyűléseket (proclamata congregatio) tart.164 Jogszolgáltatásának zöme az 1340-es évekig vidéki bíráskodásán folyik.165 A nádor vidéki kúriája Nagy Lajos uralkodásának kezdetén a királyéba olvadt, s így a nádor csupán a királyi kúria egyik bírája lett, de szervezeti különállását — korábbi véleményekkel szemben166 — itt is megőrizte.167 Lajos halála után, amikor a királyi hatalom ismét meggyengül, és eluralkodik a feudális anarchia, a nádorok nagyhatalmú tartományurak lesznek, akiknek a hatalmát óriási birtokaik csak növelik. Tartanak ugyan még vidéki közgyűléseket, de az 1370-es évektől a vidéki és udvari 23
