Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)

Bevezető

tülethez ment, majd gondoskodott a királyi ember megjelenéséről. A királyi és a hiteleshelyi ember az eljárás előtt megesküdtek, hogy törvényesen járnak el, nem hagyják magukat megvesztegetni, és eljárásukról igaz jelentést tesznek. Ezek után a helyszínen közösen végrehajtották, az idézést, vizsgálatot stb., majd az egyházi testülethez visszatérve újabb eskü alatt jelentették eljárásuk eredményét. Egybehangzó jelentésüket a hiteleshely a kiküldő királyhoz vagy nagybíróhoz címzett oklevélbe foglalta (relatio), s az írott jelentést a fél kezébe adta.12

A középkorból legalább 68 hiteleshelyet ismerünk.13 Működésük lassan áttekinthetetlenné vált. Ezért Nagy Lajos 1353-ban minden hiteleshely pecsétjét Budára küldette fel, hogy hitelességükről meggyőződjék.14 A kisebb hiteleshelyek működését pedig már 1351-ben beszüntette.15 Ekkor hullott ki a szabályozás rostáján a közeli (ma Jugoszlávia területén fekvő) Hájszentlőrinc prépostsága is, mely 1262- től folytatott hiteleshelyi működést.16 őszintén szólva érthetetlen számunkra, hogy ez a Bodrog megyei, területünkhöz legközelebb fekvő testület egyetlen oklevéllel sem szerepel Szeremlével kapcsolatban.17 Várható lett volna az I. László alapította titeli társaskáptalan embereinek feltűnése vidékünkön, hiszen a földrajzi körülmények ezt indokolták volna, de az 1237-től hiteleshelyként működő káptalan viszonylag kevés oklevelet adott ki, s tevékenysége inkább Bács, Kévé és Szerém megyére terjedt ki.18

7