Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)
A szeremlei oklevelek magyar fordítása
várit az egyik részről; az alperes Bathmonostora-i László fia László részéről Lekche-i___-nal, másrészről a ti embereitekkel együtt közülünk kettőt, Imre és János testvéreket, papjainkat hites emberekként kiküldöttük, eleget tevén mindkét részre az említett ítéletlevélben foglaltaknak. Azok visszatérve egybehangzóan beszámoltak nekünk arról, hogy Felséged emberei a mi tanúinkkal együtt a most nemrég elmúlt Vízkereszt ünnepének nyolcadán [jan. 13.] és más, erre alkalmas és megfelelő napokon megjelentek a fent nevezett felek Zeremlyen és Bathmonostora nevű birtokain, a törvényesen összehívott szomszédokkal és határosokkal, valamint a személyesen jelenlevő felekkel együtt. Először a felperes apát úr Zeremlyen-i birtokára mentek, melynek határjelei és határvonalai boldogult Lajos király úr kiváltságlevelében vannak leírva s amely magába foglalja a felséges László király bizonyos oklevelének tartalmát. s melyet az apát úr itt eredetiben bemutatott. A nevezett kiváltságlevélben foglalt helyeket és területeket mindig az apát úr útmutatása szerint megjárták és határjelekkel megjelölték. Zeremlyen birtoknál kezdték s az Artislou-nak nevezett helynél a földhatárjel mellett létesítettek egy határjelet; de a nevezett László mester ellentmondott az apát úrnak azt állítva, hogy azt a helyet nem Artislou-nak, hanem Belch-nek hívják. Innen a Vayas medrén túl készítettek egy határjelet és itt László ellentmondott állítván, hogy azt nem Vayas-nak, hanem Assuan-fokának nevezik. Ezen Vayas mellett Orryumnata-nál is elhelyeztek egv határjelet, melynek László ellene mondott állítván, hogy az a hely nem Orryumuata, hanem egy domb, amelyen ő, László szokta a szénáját őrizni. Ez után Pózna szigethez [mentek], melyről megállapították, hogy az valóban sziget és ott, a sziget csúcsában készítettek egy határjelet; ahol László hasonlóképpen ellentmondott azt állítva, hogy nem Pózna szigetnek nevezik, hanem Gekenestohata-nak. Innen András hídjához [mentek] ; ez a Saar folyócskán van és az egész határt kelet felől körülvevő folyócska mellett határjelet készítettek. Ám itt László ellentmondott azt állítva, hogy nem Saar folyócskának, hanem Sebesfok-nak nevezik, mely a Meegtou-nak nevezett halastóból ered. Midőn pedig az apát úr Lajos király úr kiváltságlevele szerint a mondott Saar folyócskán túl akart menni, László az apát urat a Saar folyócskán, vagyis a folyón túl menni semmiképpen nem engedte azt állítván, hogy a kiváltságlevél semmit sem tartalmaz a folyócskán túlról és ezért nem mehetett túl. Maga László fia László a határjárásról és a saját határjeleinek és határvonalainak bemutatásáról nem gondoskodott. A ti és a mi embereink az ítélőbíró említett ítéletlevelében levő többi dolgot egyáltalán nem tudták végrehájtani. Kelt a mondott Vízkereszt nyolcadának 8. napján [jan. 20.], ugyanazon 1393-ik évben. (Zárlatán kerek pecsét töredékeivel.) ' í 1393. szeptember 24. (Zichy Okmánytár IV. 418. szám.) A pécsváradi konvent jelenti Zsigmond királynak, hogy a szeremlei lakosok ellen megejtette a vizsgálatot. Felséges fejedelem uruknak, Zsigmond úrnak, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. dicső királyának, « 49
