Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)
Klerikusok oklevelei
KLERIKUSOK OKLEVELEI A világi hatóságok okleveleinek nagy része jogi peres ügyekről szól: tárgyuk ítélet, vizsgálat, perhalasztás, határjárás, idézés stb. Hiszen a nádor és az országbíró legfőbb ténykedése a bíráskodás, de a tárnokmester, a szlavón bán, az erdélyi vajda is bíráskodik, ami oklevélkiadással jár. Ám.egyházi személyek (érsekek, püspökök, apátok, plébánosok stb.) is adnak ki okleveleket, de elsősorban olyan egyházi és világi ügyekben, melyek intézése hatáskörükbe tartozik. A klérus tagjait törvénykezési kiváltság (privilegium fori, forum privilegiatum clericorum) illeti meg.137 Tagjait nemcsak egyházi, de világi jogügyekben is kizárólag az egyházi bíróságok elé idézhették, kivéve a földbirtokpereket. A II. Endre és a pápa között létrejött beregi egyezmény ugyanis — régi szokásra hivatkozva — kivette az egyház bírósági hatásköréből a birtokpereket.138 Világiak ellen azonban világi bíróságon kellett a klerikusnak perelnie. A püspökségeknek, káptalanoknak, apátságoknak, prépostságoknak különös helyzete volt: mindenféle ügyben bírái voltak alájuk tartozó népeiknek.139 A világiaknak az egyházi törvényszék elé tartozó ügyeit Mátyás alatt részletesen szabályozták.140 A törvényben felsoroltak közül a püspöki vicarius leggyakrabban leánynegyed, hozomány- és hagyatéki ügyekben ad ki oklevelet, továbbá idézést, iktatást, kiközösítést elrendelő mandátumot. A vicarius rendszerint egyházi személyekhez (plébánosokhoz) intézi rendeletét, akik annak végrehajtásáról neki tettek jelentést. 1453-ban László bátai apát arról tudósítja az esztergomi érseket, hogy megidézte színe elé Herczeg Ráfael kalocsai érseket. Az idézést János mester, a szeremlei pap szögelte ki Bács várának templomajtajára. Ennek értelmében akkor is lefolytatják a pert, ha az érsek nem jelenik meg „az ősi esztergomi egyház terén”, ahol az ítéleteket meghozták.141 Egy 1432-ben kiadott oklevél szövege viszonylag rövid. Ebben János apát tanúsítja, hogy a Tomester-nek mondott János a földbér letétele és más kötelezettségeinek teljesítése után települt át a Töttösök aranyáni birtokáról a bátai apát szeremlei területére.142 Az átköltözés valóban jogos volt, hiszen már Nagy Lajos elrendelte, hogy a jobbágyot uruk engedélye nélkül erőszakkal elvinni tilos, de viszont régi bűnükért nem szabad költözködésüket meggátolni.143 A bátai bencés apátság ugyan hiteleshelyi működést sohasem fejtett ki, de mindenkori apátjának saját pecsétjével megerősített oklevele a hitelesség erejével bír.144 29
