Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)
A nemesi vármegye
kította azokat, a birtokos akaratával vagy anélkül, s a falunak végül is ilyenképpen megformálódó szabályait, mintegy „törvény”-eit, jó ideig le sem írták.68 Ami keveset tudunk, ezt éppen az oklevelekből lehet kihámozni. Szeremlének már 1383-ban említik Sebeu (Sebő) nevű bíróját, aki — jellemző módon — nem hajlandó kiadni egy Töttöséktől szökött embert.59 Az 1403-as Lakon elkövetett hatalmaskodásban 97 szeremlei jobbággyal együtt János judex (bíró) és Salamon judex is részt vett.60 Aligha lehettek azonban ketten egyszerre bírók a faluban. Elképzelhető viszont, hogy János bíróból, a tisztség letétele után Bíró János lett. János több évig lehetett a falu bírója, ha ugyan a gyakori keresztnév nem takar egy harmadik Jánost az előbbiek említése után két évvel. Amikor ugyanis 1405-ben a szeremlei Angos Imrét, akit nyilvánosan tolvajláson értek, a szeremlei János bíró nem állította az ítélőszék elé, megbüntetik.61 Ugyanakkor bírságot szabnak ki a bátai apátra is.63 Alig egy hónappal később a megye újra kiküldi két emberét, akik onnan visszatérve jelentették, hogy a szeremlei bíró „az említett Imrével kapcsolatban semmiféle ítéletet nem hozott.”63 A büntetés kiszabását valószínűleg a bátai apát akadályozta, mert a szeremlei bíró elmarasztalásával egy napon adják ki Bodrog megye alispánja és szolgabírái azt a bizonyság-levelet, melyben a bátai apát helytelen viselkedéséről számolnak be. Az apát nem adta viszsza a jobbágya által ellopott 150 forintot érő 17 lovat. „Ez nem történt meg, mivel az apát úr azt válaszolta, hogy az említett megye, vagyis tartomány főispánja neki nem főispánja, és őt nem tartja és nem tiszteli főispánnak.”64 Alig egy héttel később újra azt bizonyítják a kiküldött megyei emberek beszámolója nyomán: a bátai apát az említett Imre jobbággyal kapcsolatban semmiféle ítéletet nem hozott mondván, hogy a bodrogi alispánt nem tiszteli, semmibe veszi, mivel őfölötte semmiféle hatalma nincs, hanem csak a megye nemeseivel tart közösséget.65 Mi lett az ügynek vége? Okmányok híján nem tudjuk, de nem is ez a döntő számunkra jelenleg. Különösen érdekes és az egész anyagban egyedülálló az alszegedi bíró 1422-ben írott levele, mely — a név szerint nem említett — szeremlei bírónak szól egy bizonyos Mátyás mester és feleségének ügyében.66 Ez amolyan erkölcsi bizonyítvány a Szeremlére költözött házaspárról. A bíró (és nyilván a /alu közössége is) vigyázott az újonnan jöttek magatartására és viselkedésükről, gyanú esetén, előbbi lakhelyüktől kért értesítést. Az önkormányzat és a bíró a falura egy összegben kirótt földesúri pénzbeli követelések és a királyi adó behajtásában is szerepet játszott. Mátyás egyenesen maga elé idézteti bátmonostori Töttös Lászlót, mert Boros Domonkos szeremlei bírót, aki a Bodrog megyei porta-számlálókhoz akart menni, hogy a hadiadót lerója, a szabad úton Töttös emberei fogságba ejtették és napok óta bilincsben tartják. A hadiadót pedig a fejpénzzel együtt elvették tőle. „Nem akarjuk, hogy ilyen hatalmaskodást bárki is az ország lakosai közül elkövessen és az elkövetettek en csak úgy egyszerűen és teljességgel túltegye magát” — írja Mátyás Töttösnek —, s meghagyja’ hogy Domonkos bírót azonnal engedjék szabadon, a pénzt pedig hiány nélkül adják vissza.67 16
