Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)
Hiteleshelyek
HITELESHELYEK Az egyes hiteleshelyek működésének területére vonatkozó intézkedésekről nincs tudomásunk. Természetes azonban, hogy minden hiteleshely a hozzá legközelebb eső környék okleveles szükségletét elégítette ki, tehát az őt környező néhány megye területén működött.20 Ezért vezet messze kiemelkedően Szeremle esetében a kalocsai káptalan a maga 18 oklevelével, melyek közül ötöt a királyhoz, kilencet a nádorhoz és egyet az országbíróhoz címeztek. Lényegében tehát a királlyal és a nagybírákkal leveleznek, azok megbízatását teljesítik és annak eredményéről tesznek jelentést.21 A megbízatások száma hullámzó. Talán nem tévedünk nagyot, ha feltesszük: ennek a hullámzásnak hátterében a király és a kalocsai érsek — tágabban a délvidéki urak — viszonya is tükröződik.22 Tudjuk hogy az Árpádház kihaltával fellépő trónviszályok alkalmával Csák Ugrón rögtön teljes erejével Károly Róbert mellé állt, és amikor hívei a 12 éves trónkövetelőt Zágrábba hozták, éppen az ő kezébe adták, ő lett annak gyámja és őrzője.23 Az első királyi vagyont, Pozsega várát is ő adatta át neki.2'1 Hűségének jutalmául a legjövedelmezőbb hivatalok egyikét, a tárnokmesterséget nyerte el25 Vincze kalocsai érsek is az ő rokona és Károly híve.20 A kölcsönös jó viszony megmaradt László érsek idejében is, akivel Károly több felvidéki falut cserélt el délvidékiekért a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával.27 Még szembetűnőbb a kalocsai és pécsi káptalan megbízatásainak ingadozása Zsigmond alatt. A nagyhatalmi törekvéseivel elfoglalt uralkodó szokatlan mértékben elhanyagolta az ország ügyeit, külföldi híveinek pedig mérhetetlen vagyont juttatott a magyarországi területekből. Az elégedetlenkedő főurak 1401-ben fogságba vetik Zsigmondot, és Garai Miklós bánnak adják — testvére János és fia Miklós kezessége mellett —, aki Visegrád helyett saját nemrég szerzett várában, Siklóson helyezte tisztes őrizet alá.28 Fogsága nem volt szoros, így alkalma nyílhatott a környező egyháznagyokkal való megismerkedésre. S ha ez nem is bizonyítható egyértelműen, annyi kétségtelen, hogy Zsigmond fogsága, majd szabadulása fordulatot jelentett belpolitikai elképzelésében és magatartásában. Az ország ügyeinek rendbetételét célozta az 1401 után tömegesen jelentkező peres eljárás is, melynek következtében a kalocsai és pécsi káptalanhoz intézett, valamint általuk kiadott oklevelek száma ugrásszerűen megszaporodott. A hatósági kiküldött mellett bizonyságul szereplést illetően — legalább is a középkor későbbi folyamán — a budai, a székesfehérvári és boszniai káptalanok, valamint a székesfehérvári Kereszteskonvent működése az egész országra kiterjedt, de vidékünkön alárendelt szerepet játszott.29 Egyedül a budafelhévízi káptalannak ismerjük egy korai (1331) oklevelét, melyben a bátai apátot és szeremlei népeit tiltja Pauli [Pályi] birtok használatától, mert az a bátmonostori Töttösöké. A szekszárdi konvent három ízben járt el Szeremlével kapcsolatban, 1364-ben a nádor, 1420-ban maga Zsigmond király küldi ki 11
