Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Rác támadás - kuruc megtorlás
ral tudósítja Károlyit: „Igenis azon leszek: az Tiszán le, s az Dunán fel gázoljuk az ráczot.”367 1704 tavaszán a kurucok nagyarányú hadmozdulatokba kezdtek. A cél Dunántúl meghódítása volt. Károlyi csapatai azonban, kezdeti sikerek után, súlyos vereséget szenvedtek.368 Rákóczi április 2-án értesült Károlyi futásáról s szinte nincs nap április folyamán, hogy a fejedelem ne intézett volna rendeletet a különböző katonai személyekhez a dunántúli új támadás előkészítése ügyében. Földvárral átellenben Soltnál sáncot készített, hogy a dunai átkelést biztosítsa.369 Ezt a rácok, sajkákkal felhajózván a Dunán, megtámadták és bevették, magát Földvárt pedig kegyetlenül feldúlták.370 Április 16-án a már régen ostromlott Eger német őrsége feladta a várat s az eddig itt elfoglalt fejedelem a dunántúli hadjárat tervével megindult a Duna felé. Táborával április 30-án Ordason állapodott meg, s egy teljes hónapot töltött itt. Hatalmas csapatösszevonásokat rendelt el és a hadsereg zömét átszállította Dunántúlra. Az újabb akció megint kérészéletűnek bizonyult. Koronczónál a kurucok vereséget szenvedtek (1704. június 13.) és ez meghiúsította a további előrenyomulást. Rákóczi ekkor eltökélte, hogy a rácok ellen vezeti seregét — vele voltak a kuruc hadak legértékesebb ezredei — és azokat saját területükön semmisíti meg. Június 29-én már útban van a Dunán lefelé a Bácskaságra. Emlékiratában ezeket írja a rácokról: „Ez a nemzet... meghúzódott lakóhelyeiken, amikor tudta, hogy valamelyik hadtestem a közelben táborozik, de amint a mieink eltávolodtak, összegyűltek és rácsaptak a városokra és falvakra, ahol csak asszonyok és öregek maradtak. Ezekkel azután egész barbár módon bántak el, a nőket és gyerekeket lemészárolták, a házakat felgyújtották.”371 A kocsikra ültetett gyalogság váratlan gyorsasággal Bátmonostornál termett, ahol a mai Pusztafalu nevű határrészen állott monostort megtámadta és a benne levő kalugyereket (görögkeleti papokat) legyilkolta.372 A kurucok itt, szerb források szerint, hajmeresztő kegyetlenségeket vittek végbe s szinte bizonyos, hogy Baracska is áldozatul esett. Leletanyag híján nem tudjuk megállapítani, hogy a kisbaracskai ásatásoknál megfigyelt vastag égési réteg milyen korú, de a templom körüli házak leégése nagyarányú tűzvészre vall. A náddal fedett házak tetejére pillanatok alatt felfutott a vörös kakas, a rabló, száguldó kurucok pedig az oltást lehetetlenné tették. Az ásatás során jól meg lehetett figyelni a vályogtéglákból épült falak erős átégését, majd leroskadását, kidőlését.373 A kurucok természetesen nem állottak meg Bátmonostomál, a harcok tüze körülkígyózta a környező falvakat, majd tovarohant. „A rácok mindenfelé menekültek, a mieink vadászatot tartottak rájuk a mocsarakban és rájuk gyújtották a nádasokat, ahová viszszavonultak. Éreztem, hogy ez a vállalkozás nem nagy becsületet szerez nekem ...” írja Rákóczi későbbi visszaemlékezéseiben.374 A kurucok éppen olyan kíméletlenül pusztítottak mindent, mint a rácok, a Bácska irtóháború színterévé vált. A Baja, Bátmonostor vonalából jövő betörés hírére a rácok fejvesztett menekülésbe kezd-7 97
