Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt

ják a Bácskát: mi magunk tudtuk, hogy a Bácska elnéptelenedé­sében ők a bűnösök. Baján 37 gemi-t (hajótípus) találtunk, melyeket bácskai gabo­nával fogunk majd megrakni. Ha az örökkévaló Allah akarja, úgy a budai őrség nagy segítséget fog ezáltal kapni. Isten a tanúnk, hogy ezek ellen a zsarnokok ellen saját költségünkön nem csak Budára, hanem magába Konstantinápolyba is elmennénk. Végül gondos részletezéssel, bizonyára senkit ki nem hagyva, névszerint üdvözli a szomszédokat, barátokat, katonatársakat és is­merősöket és újra kéri fiát, — akinek a levél szól —, hogy csókol­ja meg gyermekeinek (unokáinak?) szemét az ő nevében.270 A szegény jó öreg Muszli bizony fehér holló volt ebben az el­­embertelenedett világban. Becsületessége, igazságszeretete. megvesz­tegethetetlensége nyilván közismert volt távolabbi vidéken is, hi­szen seroda létére (amolyan rajparancsnoknak felelne ez meg ma) aligha küldték volna magasabb rangú tisztek túlkapásainak kivizs­gálására. Emberi magatartását tisztelték, talán kicsit szentnek, ki­csit bolondnak is tartották, de zsörtölődéseire, feddéseire legfeljebb legyintettek a háta megett. Levelei pedig elsikkadtak a hivatali szervezet ezernyi útvesztőjében, hiszen holló a hollónak már akkor sem vájta ki a szemét. A török alatti területre a magyar földesúri hatalom változat­lanul fenntartotta jogait, de a földesúri szolgáltatás végül mind­össze jelképes ajándékká zsugorodott.271 A török-magyar békealku­dozáskor (1642) Eszterházy Dániel királyi biztos azt bizonygatja, hogy a magyar földesúr régi jogon bírja a falut és ha a falu esz­tendőnként egyszer egy papucsot kapcástól, vagy egy pár csizmát, vagy rossz szőnyeget ad magyar urának, az szinte semmi, hiszen a törököknek ezerannyit ad és dolgozik. Szerinte „ez semmi károk­ra a török uraknak, az paraszt emberek sem csömörlenek meg be­lé az mit az magyar uraknak” adnak.272 A kalocsai érsek járandó­ságát általában a füleki kapitányok szedték be.273 Baracska 1650- ben 12 forintot és egy pár csizmát adott.274 A falu tehát él, és nem néptelen a környék sem. A Baracska határába olvadt Totina 1658- ban nádori adománnyal Szalatnay György, Oroszlányi István és Szabó Mihály tulajdonába került, bár ennek kevés hasznát láthat­ták.725 A fenti eseményekkel párhuzamosan hatalmas változások men­tek végbe a török birodalom belső szervezetében. A háremben élő, tehetségtelen Ibrahim szultán alatt megkezdődik Kara Musztafával az albán származású nagyvezérek kora, akik pihent, nyers erejük­kel, vad energiájukkal még egyszer s utoljára összefogják a ha­nyatló birodalom tagadhatatlanul hatalmas erőforrásait, a közigaz­gatás károsan burjánzó ! kinövéseit kegyetlenül lenyesegetik, a janicsárokból újra harcképes sereget alkotnak, sőt még a szpáhikat is úgy-ahogy, rendbeszedik. Kara Musztafát ugyan már 1643-ban meggyilkolták, s utána ismét palotaforradalmak következtek, maga Ibrahim is így lelte halálát, de alig hétesztendős utóda, IV. Mo­hammed alatt 1656-ban a szintén albán Köprüli Mohammed nagy­vezér vette kezébe erélyes kézzel a kormányt. Az oszmán állam 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom