Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt
ják a Bácskát: mi magunk tudtuk, hogy a Bácska elnéptelenedésében ők a bűnösök. Baján 37 gemi-t (hajótípus) találtunk, melyeket bácskai gabonával fogunk majd megrakni. Ha az örökkévaló Allah akarja, úgy a budai őrség nagy segítséget fog ezáltal kapni. Isten a tanúnk, hogy ezek ellen a zsarnokok ellen saját költségünkön nem csak Budára, hanem magába Konstantinápolyba is elmennénk. Végül gondos részletezéssel, bizonyára senkit ki nem hagyva, névszerint üdvözli a szomszédokat, barátokat, katonatársakat és ismerősöket és újra kéri fiát, — akinek a levél szól —, hogy csókolja meg gyermekeinek (unokáinak?) szemét az ő nevében.270 A szegény jó öreg Muszli bizony fehér holló volt ebben az elembertelenedett világban. Becsületessége, igazságszeretete. megvesztegethetetlensége nyilván közismert volt távolabbi vidéken is, hiszen seroda létére (amolyan rajparancsnoknak felelne ez meg ma) aligha küldték volna magasabb rangú tisztek túlkapásainak kivizsgálására. Emberi magatartását tisztelték, talán kicsit szentnek, kicsit bolondnak is tartották, de zsörtölődéseire, feddéseire legfeljebb legyintettek a háta megett. Levelei pedig elsikkadtak a hivatali szervezet ezernyi útvesztőjében, hiszen holló a hollónak már akkor sem vájta ki a szemét. A török alatti területre a magyar földesúri hatalom változatlanul fenntartotta jogait, de a földesúri szolgáltatás végül mindössze jelképes ajándékká zsugorodott.271 A török-magyar békealkudozáskor (1642) Eszterházy Dániel királyi biztos azt bizonygatja, hogy a magyar földesúr régi jogon bírja a falut és ha a falu esztendőnként egyszer egy papucsot kapcástól, vagy egy pár csizmát, vagy rossz szőnyeget ad magyar urának, az szinte semmi, hiszen a törököknek ezerannyit ad és dolgozik. Szerinte „ez semmi károkra a török uraknak, az paraszt emberek sem csömörlenek meg belé az mit az magyar uraknak” adnak.272 A kalocsai érsek járandóságát általában a füleki kapitányok szedték be.273 Baracska 1650- ben 12 forintot és egy pár csizmát adott.274 A falu tehát él, és nem néptelen a környék sem. A Baracska határába olvadt Totina 1658- ban nádori adománnyal Szalatnay György, Oroszlányi István és Szabó Mihály tulajdonába került, bár ennek kevés hasznát láthatták.725 A fenti eseményekkel párhuzamosan hatalmas változások mentek végbe a török birodalom belső szervezetében. A háremben élő, tehetségtelen Ibrahim szultán alatt megkezdődik Kara Musztafával az albán származású nagyvezérek kora, akik pihent, nyers erejükkel, vad energiájukkal még egyszer s utoljára összefogják a hanyatló birodalom tagadhatatlanul hatalmas erőforrásait, a közigazgatás károsan burjánzó ! kinövéseit kegyetlenül lenyesegetik, a janicsárokból újra harcképes sereget alkotnak, sőt még a szpáhikat is úgy-ahogy, rendbeszedik. Kara Musztafát ugyan már 1643-ban meggyilkolták, s utána ismét palotaforradalmak következtek, maga Ibrahim is így lelte halálát, de alig hétesztendős utóda, IV. Mohammed alatt 1656-ban a szintén albán Köprüli Mohammed nagyvezér vette kezébe erélyes kézzel a kormányt. Az oszmán állam 80
