Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt
zel szemben kötelezik magukat kémszolgálatra. Minden héten 1—2 ember bejelenti majd a török hadi szándékát a császáriaknak.237 A tapasztalt Pálffy néhány rác ifjat is magához csalogatott és ezek megnyerték a többieket is. Levelének ez a része azonban elrohadt, olvashatatlan, de az eredeti két szerződést mellékeli leveléhez, s így a végső eredményről ezek a magyar nyelven írott szerződések felvilágosítást adnak. A két egyezség levél egyikében 15, a másikban 23 környékbeli község vállalja, hogy Egytergomba költözik.238 A Vaskúttól Kelebiáig húzódó széles sávban Észak-Bácskának szinte valamennyi faluja elköltözött ekkor. A Duna menti falvak azonban — Monostor, Baracska, Dávid, Szántóvá — nem szerepelnek a behódolok között. Miután ezek elpusztulásáról semmi adatunk nincs, sőt a török defterek folyamatos lakottságukról tanúskodnak, bizonyosra vehető, hogy e falvak lakói a helyükön maradtak. A hosszú hadjárat évről-évre változó sikerrel folyt, de vidékünket többnyire elkerülte. A török hadak téli táborozását azonban megszenvedte környékünk. Illésházy István nádor jegyezte fel 1599-ben: „A tatár hám... itt Magyarországon telelt vala minden népével Czobor-Szent-Mihályon, kit most a törökök Zombomak hívnak.”239 A tatár hadak pusztításaikról és vérengzéseikről voltak híresek, s nyilván sokat szenvedett tőlük a környék, közöttük Baracska népe. A kegyetlenkedő török vezérekre külön vadásztak a hajdúk. Éppen az 1599-es évben történt, hogy Pálffy Miklós vezérlete alatt a magyarok lefelé hajóztak a Dunán. Paks táján találkoztak a bácsi bég hajóival, akire iszonyúan haragudtak a hajdúk és hajós legények. Ha a bég valahol egy hajdút kézrekeríthetett, azt elevenen megnyúzatta, széttépette, vagy szegekkel kivert hordóban guríttatta le a hegyről. Ezért esküdtek ellene bosszút a hajdúk, s most hogy elfogták, fogait kiszaggatták, hosszú szakállát szálanként tépték ki s testét darabokra vagdalták. Közben híre érkezett, hogy dél felől a török dunai ármádiája közeledik 8000 janicsárral. Pálffy erre a hajdúkat kiszállította a partra és egy csapatot a Duna bal partján Kalocsa-Baja-Zombor-Bács irányába küldött. A mit sem sejtő török hajóhadat Foktő és Úszód között megtámadták Pálffy naszádosai és győzelmet arattak. Ezután Pálffy a hajdúk közül mintegy másfélezret az eszéki híd lerombolására, a törökökkel tartó szerb vidék felprédálására, a mezőknek és falvaknak felperzselésére küldte. A Bácskaságon gazdag prédára tettek szert, mert amikor a pénzen megosztoztak, a hajdúk mindegyikének 1000 ezüst tallérnál több jutott.2''0 „Megszéledett a mi nemzetségünk,-•• fegyver által nem látom semmi jóra menjen a dolgunk, szegény hazánk szörnyen pusztul mindenik nemzetség miatt, én eluntam a háborút” — írja Csáky István egyik ismerősének 1605-ben.2''1 A háborús események következtében a Duna menti pasák is készenlétbe helyezték csapataikat 1607 februárjában.242 A vigyázásra szükség volt, mert Ali budai pasa azt írja 1609 télutóján Illésházy István nádorispánnak: ,,még most is Bácska táján tíz csata jár.” Keservesen panaszolja a magyar végváriak becsapásait török területre.2'3 A tizenötéves háború a Duna-75
