Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt

1571-ben Ungnád Dávid lett a portai követ. Béesből lefelé a Dunán tette meg az utat. Május 8-án Baia-ra (Baja) értek, melynek kis várában 50 lovast és sok vitézt találtak. Dicséri a város meleg fürdőjét. Zeremlin-t is érintették. Innen Mohácsnak szerettek volna menni, de arra a Duna csekély volt ebben az évben s ezért Kolut felé hajóztak.220 Tehát a Mohácsi-sziget keleti felén, az ún. Baracskai-Dunában csorogtak lefelé. Ez az ág keskenyebb volt ugyan, de éppen ezért nem volt zátonyos. A küldöttség mélyjáratú naszádjainak éppen ez volt alkalmatos.

1573-ban Ungnad Dávidot állandó követté nevezték ki Isztambulba. Erre a dunai útjára Gerlach István, egy művelt protestáns pap kísérte el, aki naplót vezetett. Leírása szerint Tolnán, és innen lefelé egészen Bolgáriáig rácok laknak. Néhány mondatban leírja Baját is, ahonnan Mohács felé hajóztak tovább. A rácok tolvajok, árulók, a törökökkel tartanak és a keresztényeket kiszolgáltatják — írja Gerlach.227 A Duna-Tisza közén a közbiztonság nem lehetett valami szilárd, mert 1575 télutóján írja Musztafa budai pasa Miksa császárnak, hogy követe ugyan megjött Béesből, de kis ideig Budán kellett tartania, mert „kétközben mastan sok gonoz embereök tamattanak” s a pasa fél, hogy valami baja esik a Konstantinápolyba tartó küldöttségnek.228

A szerbek felköltözése állandóan tartott. Egy 1572-ből származó összeírás hét kunsági helységnevet említ, melyben ekkor szerbek laktak.229 Voltak azonban magyar helységnevek is. A szomszédos Monostor (Bátmonostor) lakóinak névsorát abból az 1578-as defterből ismerjük, melyből a baracskaiakat is idéztük. íme a gazdák, mai magyar nyelvre átírva: Buga István, Dómján Máté, Por István, Kucsar Tamás, Markos Szakalas, Farkas Balázs, Sipos János, Bárdos Imre, Dániel az előbbi fia, ... Benedek, Mézes Mihály, Somogyi György, Balas János, István az előbbi fia, Ács Gergely, Ács János, Miko Albert, Szabó Péter, Nagy Ferenc, Tot Máté. ... Tamás. Jakab kovácsmester, Boros Demeter, Dani János.230 Egytől-egyig színmagyar nevek. Talán a kisszámban megmaradt magyar lakosság költözött együvé Monostorra? Itt ezt a rendkívül szegényes forrásanyag miatt bizonyítani nem tudjuk, de a török utáni újratelepülés idején, — akkor viszont szláv részről — határozott igény van erre, amint azt majd részletesen tárgyalni fogjuk. Nem tartjuk lehetetlennek ennek, az emberileg teljesen érthető folyamatnak, korai meglétét sem.

A XVI. század utolsó negyedében kezdődik meg a magyar végvári vitézek portyázása a Bácskába. Első ismert említése abban a levélben található, amelyet 1576. május 22-én írt Musztafa budai pasa Trautson Jánosnak. A budai basák, Bécs berzenkedése ellenére, mindig magyarul írtak.231 A szolgálatukban álló magyar íródeákok éppen ezért, többnyire életük kockáztatásával, már jóelőre hírrel lehettek a készülő török rajtaütésekről, nagyobb támadásokról. így azután védtelen magyar sorstársaik ezreit mentették meg a pusztulástól, elhurcolástól. Rájuk emlékezve s hogy megismerjük az egykori magyar nyelvet és helyesírást, itt betűhíven közöljük Musztafa levelének minket érdeklő részét: „lm mastan ismeg az egriek jllen dolgot mivellenek hogi Bacy tartomaniahozis mézzé vagion,

73