Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
III. Jegyzetek
Mi azonban, a könnyebb áttekinthetőség végett, kiírtuk minden tétel után. 201 Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások. (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből 52.) Budapest, 1970. 23. 202 Vinski Zdenko: Die südslavische Grossfamilie in ihrer Beziehung zum asiatischen Grossraum. Zagreb, 1938. 203 Az 1547. 10. t. c. 2 §. Kolosvári Sándor — Óvári Kelemen: i. m. 197. 204 Bakács István: A török hódoltság korának népessége. In Kovacsics József szerk. : Magyarország történeti demográfiája. Budapest, 1963. 133. 205 Káldy-Nagy Gyula: A dzsizje defterek és a tahrir defterek népességstatisztikai forrásértéke. Történeti Statisztikai Közlemények, 1959. 1—2. szám. 206 Hinz W-. Islamische Masse und Gewichte. Leiden, 1955. 41. 207 Hangsúlyozni kell a számok hozzávetőlegességét, hiszen a kejl, vagy kile nagysága területenként igen tarka képet mutatott. Tudunk budai, gyulai, sőt bácsi kiláról. Fekete Imjos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 1943. 14. 208 Szinte bizonyosra vehető, hogy túl a Dunáról, a,hol a szekcsői, szekszárdi, tolnai dombokon komolyabb szőlőtermesztés folyt. Káldy- Nagy Gyula: Tolna mezőváros mezőgazdasági termelése a XVI. század derekán a török adójegyzékekben. Agrártörténeti Szemle, 1962. 578—601. 209 Zichy okm. I. 619. 210 Régészeti terepbejárásunkon meg is találtuk a falu helyét, melynek szélét a Duna mossa. 211 Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Budapest, 1886. 168. 212 Velics Antal — Kämmerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. Budapest, 1886. I. 98. >13 Velics Antal — Kämmerer Ernő: i. m. I. 122—123. 214 Velics Antal — Kämmerer Ernő: i. m. 202. 215 Kemény Simon: Csonka Bácska tükre. Homok, 1931. 30. 210 Istvánffy Miklós: i. m. 362. 217 Fekete Lajos — Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek, 1550—1580. Budapest, 1962. 57., 174., 190. 218 Fekete Lajos — Káldy-Nagy Gyula: i. m. 92., 148. 219 Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők és ráják. Budapest, 1970. 122. 220 A falusi bíró legfőbb teendője az adó beszedése volt, de kisebb üzletekbe bizonyára bevonták a törökök. — Acsády Ignác: A magyar jobbágynépesség a mohácsi vész után. Budapest, 1889. 11. 221 Varga Ferenc: A török államszervezet s adóztatási rendszer a XVI. és XVII. században. Történelmi és Régészeti Értesítő, 1879. 4—5. 222 Fábri Jenő: Szenta a török uralom alatt. Szenta, 1967. 7. 223 Az adószedők komoly vagyont gyűjtöttek össze maguknak. Fekete Lajos: Das Heim eines türkischen Herrn in der Provinz im XVI. Jahrhundert. Studia Historica, 1960. 1—30. 224 Abból, hogy 1559-ben Bodrog nem adózott a Habsburg királynak (Baranya, Tolna például igen), nem következik elnéptelenedése. Pusztán azt jelenti, hogy a megyének minden hivatalos kapcsolata megszűnt 15* 227
