Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

A FALU TÁRSADALMA A REFORMKORBAN

Ahhoz, hogy a feudalizmus utolsó szakaszának agrárhelyzetéről országos keresztmetszetet nyújtó áttekintést kapjunk, már az 1715-ös és 1720-as országos összeírás is adott bizonyos lehetőséget, bár Baracska esetében még csak a török utáni újraberendezkedés kezdő állapotát tükrözte. A falu urbáriuma (1772) e korai összeírásoknál jóval összetettebb vizsgálatokat tett lehetővé. Még fontosabb, hogy a kútfő-adottságokból következően épp a feudális termelőmód válságának, s a tőkés fejlődés megindulásának idejéből rendelkezünk agrár történelmünk legbővebben ömlő országos forrásával. Az 1828—í országos összeírás páratlanul áll mezőgazdaságunk múltjának átfogó forrásai között adatainak sokoldalúságát, s részletességét tekintve egyaránt, s megbízhatóság dolgában is az élre helyezendő a feudalizmus idejének hasonló kútfői sorában. Ez persze nem jelenti azt, hogy számadatai, különösen az állatlétszámot illetően, minden vonatkozásban feltétlenül a valóságot tükrözik, amint azt az elemzés során látni fogjuk.024

Elöljáróban vegyük magát a forrást szemügyre, melyet — terjedelmi okokból — a függelékben vagyunk kénytelenek közölni. Alapos megszemlélése azonban elengedhetetlen, hiszen valamenynyi következtetésünk az abban található számsorokon alapszik. Az összeírás végén lévő, eredetileg latin nyelvű megjegyzések a jobb megértést segítik elő.

Az összeírás 1. rovatába az adófizetésre kötelezett családfő sorszámmal ellátott vezeték- és keresztnevét írták be. tekintet nélkül arra, hogy a családfő női személy (özvegy) vagy pedig 60. életévét betöltötte.625 A feudális adóztató rendszer ritkán hatolt mélyebbre a teleknél, illetve a paraszti „háztartás”, „család” élén álló családfőnél. E fogalmakat azért láttuk szükségesnek idézőjelbe tenni, mert már jó előre le kell szögeznünk, hogy a kor öszszeírói általában nem azt értették ezeken, amit mi. Az állami vagy magánföldesúri adóztató számára lényegében közömbös volt, hogy egy telken vagy egy gazdasági egységet jelentő nagycsaládon belül hány személy, vagy hány demográfiai értelemben vett család él együtt.

Azt azonban nem lehet elvitatni ezektől az összeírásoktól, hogy elemzésükkel bizonyos arányokat, népességi, vagy gazdasági mutatókat viszonylag pontosan meghatározhatunk. Ez a hozzávetőleges pontosság azonban csak addig tart, amíg magában az öszszeírásban előforduló kategóriákkal, azok viszonyításával igyek-199